Svéd-Magyar szótár »

falla jelentése magyarul

SvédMagyar
avfalla [avföll] verb

leesikige

befalla [befallde befallt] verb

parancsol◼◼◼ige

megparancsol◼◼◼ige

elrendel◼◼◻ige

utasít◼◼◻ige

parancsot ad◼◻◻ige

vezényelige

utasítást adige

lehív (tételt)ige

befallande adjektiv

parancsoló◼◼◼melléknév

utasítómelléknév

bifalla [-föll, -fallit, -fallen -fallet -fallna, pres. -faller] verb

elfogad◼◼◼ige

jóváhagy◼◼◻ige

beleegyezik◼◼◻ige

helyesel◼◻◻ige

hozzájárul◼◻◻ige

bönfalla [-föll, -fallit, pres. -faller] verb

könyörög◼◼◼ige

imádkozik◼◼◻ige

esdekel◼◼◻ige

esedezikige

bönfallande

esengő

könyörgő

bortfalla [-föll, -fallit, -fallen -fallet -fallna, pres. -faller] verb

megszűnik◼◼◼ige

elmarad◼◼◻ige

bötfälla [-fällde -fällt] verb

bírságol◼◼◼ige

förefalla [-föll, -fallit, pres. -faller] verb

tűnik◼◼◼ige

látszik◼◼◻ige

megjelenik◼◼◻ige

mutatkozik◼◻◻ige

előfordul◼◻◻ige

megtörténik◼◻◻ige

förefallande

adandó

előforduló

förfalla [förföll, förfallit, förfallen förfallet förfallna, pres. förfaller] verb

lejár◼◼◼ige

pusztul◼◼◻ige

tönkremegy◼◼◻ige

elpusztul◼◻◻ige

elzüllikige

förfalla [förföll] verb

lezüllikige

förfalla till betalning

esedékes◼◼◼

2345