Svéd-Magyar szótár »

fäll jelentése magyarul

SvédMagyar
fälld

ejtett

elejtett

elhullajtott

elmarasztalt

elveszített

hullajtott

irtott

kicsapott (praecipitatus)

lecsapott (praecipitatus)

leejtett

leeresztett

lehorgasztott

lehullajtott

leterített

levetett

levágott

megbuktatott

megdöntött

meghozott

ontott

szegezett

vesztett

fälle [~t, ~n] substantiv

durva darafőnév

szél által kidöntött fafőnév

takarmánydarafőnév

fällgaller

hulló rács (pl. várkapué)

fällkniv [~en, ~ar] substantiv

bicska◼◼◼főnév

zsebkés◼◼◼főnév

fällning [~en, ~ar] substantiv

csapadék◼◼◼főnév

kicsapódás◼◼◻főnév

fällstol [~en, ~ar] substantiv

összecsukható szék◼◼◼főnév

arbetstillfälle [~t, ~n] substantiv

munkahely◼◼◼főnév

munkalehetőség◼◼◻főnév

álláshely◼◼◻főnév

álláslehetőség◼◻◻főnév

avfällig [~t, ~a] adjektiv

hitehagyott◼◼◼melléknév

avfälling [~en, ~ar] substantiv

hitehagyott◼◼◼főnév

renegát◼◼◼főnév

visszaeső bűnösfőnév

begagna sig av det tillfälle som erbjuder sig

megragadja a kínálkozó alkalmat

123