Svéd | Magyar |
---|---|
bråk [~et; pl., ~] substantiv | perpatvar◼◼◻főnév összeveszés◼◻◻főnév |
bråk [~et ~] substantiv | konfliktusfőnév nehézségfőnév |
brak [~et] substantiv | csattanás◼◼◼főnév recsegés◼◼◻főnév reccsenés◼◻◻főnév kidőlő fa lezuhanásának hangjafőnév roppanásfőnév |
bråka [~de, ~t] verb | veszekedik◼◼◼ige veszekszik◼◼◼igeMindig veszekszik a feleségével. = Han bråkar jämt med sin fru. vitatkozik◼◼◼ige harcol◼◼◻ige verekedik◼◼◻ige verekszik◼◼◻ige balhézik◼◼◻ige civódik◼◻◻ige lármázikige |
bräka [bräkte bräkt] verb | béget◼◼◼ige |
bråka [~de ~t] | |
braka [~de, ~t] verb | recseg◼◼◼ige |
braka loss | elszabadul◼◼◼ kitör◼◼◻ |
braka till | |
bråkdel [~en, ~ar] substantiv | töredék◼◼◼főnév frakció◼◼◻főnév |
bräken [bräknen el., ~; pl. bräknar] substantiv | harasztfőnév páfrányfőnév pajzsikafőnév |
bråkig [~t, ~a] adjektiv | lármás◼◼◼melléknév kötekedő◼◼◻melléknév veszekedősmelléknév |
brakiopod | |
bråkmakare [~n; pl., ~, best. pl. -makarna] substantiv | bajkeverő◼◼◼főnév huligán◼◻◻főnév verekedős◼◻◻főnév |