Svéd-Magyar szótár »

beröm jelentése magyarul

SvédMagyar
beröm [~met] substantiv

dicséret◼◼◼főnév

dicsőség◼◼◻főnév

bók◼◻◻főnév

dicsőítés◼◻◻főnév

berömd [berömt, ~a] adjektiv

híres◼◼◼melléknévJohn híres. = John är berömd.

neves◼◼◻melléknév

nevezetes◼◻◻melléknév

hírneves◼◻◻melléknév

jeles◼◻◻melléknév

berömma [berömde, berömt, berömd n. berömt, pres. berömmer, imper. beröm] verb

dicsér◼◼◼ige

megdicsér◼◼◻ige

méltat◼◼◻ige

dicsőít◼◼◻ige

magasztal◼◻◻ige

feldicsérige

berömdast

leghíresebb (för något-valamiért)

berömdhet [~en, ~er] substantiv

híresség◼◼◼főnév

hírnév◼◼◼főnév

berömlig [~t, ~a] adjektiv

dicséretes◼◼◼melléknév

berömmelse [~n] substantiv

dicsőség◼◼◼főnév

hír◼◼◻főnév

berömvärd [-värt, ~a] adjektiv

dicséretes◼◼◼melléknév

dicséretre méltó◼◼◻melléknév

ge sig beröm

megdicsőül

självberöm [~met] substantiv

öndicséret◼◼◼főnév

utan berömmelse

dicsőségtelen

vittberömd [-berömt, ~a] adjektiv

hírnevesmelléknév

messze földön híresmelléknév

nagy hírűmelléknév

väldsberömd konstnär

világhírű művész

världsberömd [-berömt, ~a] adjektiv

világhírű◼◼◼melléknév

világhíres◼◼◻melléknév