Уста́ jelentése magyarul

Orosz	Magyar
уста́ noun n-p	ajakfőnév szájfőnév
уста́в noun m	alapokmányfőnév alapszabályfőnév alapító okiratfőnév előírásfőnév létesítő okiratfőnév rendeletfőnév rendelkezésfőnév rendszabályfőnév rendtartásfőnév statútumfőnév szabványfőnév szabályfőnév szabályozásfőnév szabályrendeletfőnév szabályzatfőnév testületi/társasági/szervezeti szabályzat/alapszabály/rendeletfőnév társasági szerződésfőnév törvényfőnév
уста́виться verb	bámulige
уста́вший adjective	fáradtmelléknév
уста́лость noun f	fáradtságfőnév kimerültségfőnév
уста́лый adjective	fáradtmelléknév megviseltmelléknév
уста́ть verb pf	elfáradige elálmosodikige fáradige kifáradige
го́рный хруста́ль noun m	kristályfőnév
дегуста́ция noun f	kóstolásfőnév
куста́рник noun m	bokorfőnév cserjefőnév
куста́рь noun m	kisiparosfőnév kézművesfőnév mesteremberfőnév művesfőnév
мангуста́н noun m	mangosztánfőnév
неуста́нный adjective	fáradhatatlanmelléknév

уста́ jelentése magyarul