Magyar-Orvosi szótár »
beékel orvosi kifejezésként
| Magyar | Orvosi |
|---|---|
| beékel | |
| beékelt törés | |
| beékelődik | |
| beékelődés | |
| beékelődés (pl. fog akadályozottsága az előtörésben) | |
| beékelődés (pl. fogé mederbe, idegen testé) | |
| agytörzs-beékelődés | |
| bélsár beékelődés | |
| Chilaiditi-szindróma (vastagbélnek a máj és a rekesz közé beékelődése következtében jelentkező tünetek) | |
| elakadt szülés beékelődött vállak miatt | |
| embólus beékelődésének tünete(gyüttese) | |
| húgykő beékelődése okozta húgycsőgyulladás | |
| impactált bölcsességfog (beékelődött bölcsességfog) | |
| impaktált fog (beékelődött fog) | |
| kosárfülszerű szakadás (a meniscus leszakad a beékelődött belső részről) | |
| magzat fejcsontjainak beékelődés miatti elmozdulása a szülőútban | |
| székletbeékelődés |
