Magyar-Norvég szótár »
bizonyít norvégul
| Magyar | Norvég |
|---|---|
| halotti bizonyítvány | dødsattest [-en, -er, -ene] |
| hatósági bizonyítvány | |
| hatósági erkölcsi bizonyítvány | vandelsattest [-en, -er, -ene] |
| himlőoltási bizonyítvány | koppeattest [-en, -er, -ene] |
| házassági bizonyítvány | |
| iskolai bizonyítvány | |
| istenbizonyíték fn | gudsbevis [-et, -/-er, -ene/-a] |
| kezelési bizonyítvány | behandlingsbevis [-et, -/-numre, -numrene/-numra] |
| kiállít egy bizonyítványt | |
| kétségbevonhatatlan bizonyíték | |
| kézzelfogható bizonyíték | |
| körben forgó bizonyítás | sirkelbevis [-et, -/-er, -ene/-a] |
| közvetett bizonyíték | sannsynlighetsbevis [-et, -/-er, -ene/-a] |
| nincs rá semmi bizonyíték | |
| oltási bizonyítvány | |
| orvosi bizonyítvány | legeattest [-en, -er, -ene] |
| rábizonyít ige | beviser [beviste, bevist]skyld i en rettssak |
| rábizonyíthatatlan mn | |
| statisztikailag bebizonyított | |
| szakmunkás-bizonyítvány fn | fagbrev [-et, -/-er, -ene/-a] |
| származási bizonyítvány | opprinnelsesbevis [-et, -/-er, -ene/-a] |
| születési bizonyítvány | fødselsattest [-en, -er, -ene] |
| terhelő bizonyíték | |
| tárgyi bizonyíték | |
| végbizonyítvány fn | avgangsvitnemål [-et, -, -ene/-a] |
| végbizonyítványt szerez | absolverer [absolverte, absolvert] |
| érettségi bizonyítvány | vitnemål fra videregående skoletidligere examen artium |
| írásbeli bizonyíték | |
| írásos bizonyíték |
