Magyar | Német |
---|---|
végső ok kifejezés | die Endursache [der Endursache; die Endursachen]◼◼◼ »Substantiv |
végső pozíció kifejezés | die Schlusshaltung »Substantiv |
végső raktározás kifejezés | das Endlager [des Endlagers; die Endlager] »Substantiv die Endlagerung [der Endlagerung; die Endlagerungen] »Substantiv |
végső rész kifejezés | |
(végső) rúgás főnév | |
végső soron | letztendlich◼◼◼ »[lɛt͡stˈʔɛntlɪç] im Endeffekt◼◼◻ |
végső szerelés kifejezés | die Endmontage [der Endmontage; die Endmontagen]◼◼◼ »Substantiv |
végső szám kifejezés | die Endziffer [der Endziffer; die Endziffern] »Substantiv |
végső számla kifejezés | die Schlussrechnung [der Schlussrechnung; die Schlussrechnungen] (Ungültige Schreibung: Schlußrechnung)◼◼◼ »Substantiv |
végső szótag kifejezés | die Endsilbe [der Endsilbe; die Endsilben]◼◼◼ »Substantiv der Auslaut [des Auslaut(e)s; die Auslaute] »Substantiv |
végső takarítás kifejezés | die Endreinigung [der Endreinigung; die Endreinigungen]◼◼◼ »Substantiv |
végső tárolás kifejezés | die Endlagerung [der Endlagerung; die Endlagerungen]◼◼◼ »Substantiv |
végső állapot kifejezés | der Endzustand [des Endzustand(e)s; die Endzustände]◼◼◼ »Substantiv |
végső ítélet kifejezés | das Endurteil [des Endurteils; die Endurteile]◼◼◼ »Substantiv |
végső összeszerelés kifejezés | die Fertigmontage◼◼◼ »Substantiv |
végsőkig | |
végsőkig határozószó | |
végsőkig felfokoz kifejezés | maximieren [maximierte; hat maximiert] »Verb |
végsőkig ingerel kifejezés | ausreizen [reizte aus; hat ausgereizt] »Verb |
(végsőkig) kihasznál ige | ausreizen [reizte aus; hat ausgereizt] »Verb |
a legvégső esetben | |
a végső határidő | |
a végső sorskérdések tana kifejezés | die Eschatologie [der Eschatologie; die Eschatologien] »Substantiv |
a végsőkig (kitartani, harcolni, stb,) | |
a végsőkig elmegy | |
egy döntő, végső leszámolás két vagy több ellenfél között (film) kifejezés | |
legvégső főnév | |
legvégső melléknév | äußerste / äußerster / äußerstesAdjektiv |
legvégső (dolog) főnév | |
legvégső eset kifejezés | der Höchstfall [des Höchstfall(e)s; die Höchstfälle] »Substantiv |
legvégsőképpen határozószó |