Latin-Magyar szótár »

utor jelentése magyarul

LatinMagyar
utor [uti, usus sum] (3rd) DEP
verb

alkalmaz valamitige

bánik valakivelige

felhasznál valamitige

használ valamitige

hasznát veszi valaminekige

él valamivelige

érintkezik valakivelige

utor aliqua re

használ valamit

él valamivel

utor exemplo

példát hoz fel

utor ioco

tréfát űz

utor liquo amico

vkvel barátságban van

utor magistro

tanul valakitől

utor mari

tengerre kel

utor simili

hasonlattal él

utor solacio verb

vigasztalódikige

utor suo consilio

saját belátása szerint cselekszik

utor suo largius

vagyonát pazarolja

A. (adiutore (Deo)) noun
abb. M

segítő (Isten)főnév

A.V. & F. (amplissimi viri et fautores)

a legnagyobb férfiak és védők

ablutor [~oris] adjective
M

leöblítőmelléknév

ablutor [~oris] M

lemosó

absolutor

felmentő

absolutorius [absolutoria, absolutorium] adjective

felmentéshez tartozómelléknév

felmentőmelléknév

feloldozómelléknév

mentesítőmelléknév

absolutorium [absolutorii] (2nd) N
noun

felmentvényfőnév

felmentő eszközfőnév

felmentő ítéletfőnév

feloldás valamiely kötelezettség alólfőnév

végbizonyítvány (főiskolai, egyetemi)főnév

abutor [abuti, abusus sum] (3rd) DEP
verb

elfogyaszt (abl)ige

felhasznál valamitige

kihasznál valamitige

nem saját értelemben használ (pl. szót)ige

teljesen elfogyaszt valamitige

teljesen felél (abl)ige

visszaél valamivelige

ad normam statutorum

a szabályzat szerint

12