Latin-Magyar szótár »
s.c. jelentése magyarul
| Latin | Magyar |
|---|---|
| scienter [scientius, scientissime] adverb | ügyesenhatározószó |
| scienti et consentienti non fit iniuria, neque dolus | aki valamit tud és ahhoz hozzá is járul, utóbb jogtalanság vagy csalás miatt nem panaszkodhat |
| scientia [scientiae] (1st) F noun | belátásfőnév ismeretfőnév jártasságfőnév szakértelemfőnév tudásfőnév tudományfőnév ügyességfőnév |
| scientia civilis | |
| scientia fidei noun | hittudományfőnév |
| scientia nihil aliud est quam veritatis imago | |
| scientia rei militaris noun | haditudományfőnév |
| scientificus [scientifica, scientificum] adjective | tudást eredményezőmelléknév tudományosmelléknév |
| scio [scii, scitus] (4th) | |
| scil. ( scilicet) | |
| scilicet adverb | azaz (magyarázóan)határozószó bizony (közbeszúrva)határozószó hiszenhatározószó mindenesetre (közbeszúrva)határozószó perszehatározószó természetes, hogy ~határozószó természetesen (közbeszúrva)határozószó tudhatodhatározószó tudniillik (magyarázóan)határozószó tudott dologhatározószó |
| scilla [scillae] (1st) F noun | kis tengeri rákfőnév tengeri csillagvirágfőnév |
| Scilla maritima | |
| scin | |
| scindere glaciem | |
| scindo verba | |
| scindo viam per stagna | |
| scintilla [scintillae] (1st) F noun | szikrafőnév |
| scintillans [~antis] (2nd) adjective | csillámlómelléknév ragyogómelléknév szikrázómelléknév |
