Latin-Magyar szótár »

inno jelentése magyarul

LatinMagyar
inno [innare, innavi, innatus] (1st)
verb

beúszik vhovaige

hajózik valaminige

átúszik valaminige

úszkál valaminige

Innoc. Innocentius

Innoc. Innocentius

innocens [(gen.), innocentis] adjective

becsületesmelléknév

feddhetetlenmelléknév

nem ártómelléknév

ártalmatlanmelléknév

ártatlanmelléknév

önzetlenmelléknév

innocenter

feddhetetlenül

nem ártóan

ártalmatlanul

ártatlanul

önzetlenül

innocenter adjective

becsületesenmelléknév

innocentia [innocentiae] (1st) F
noun

becsületességfőnév

feddhetetlenségfőnév

ártatlanságfőnév

önzetlenségfőnév

Innocentis [~i] noun
M

Incefőnév

Innocentius noun

Incefőnév

innocuus [innocua, innocuum] adjective

becsületesmelléknév

háborítatlan (utazás)melléknév

sértetlenmelléknév

ártalmatlanmelléknév

ártatlanmelléknév

innocue

háborítatlanul (utazik)

sértetlenül

ártatlanul

innocue adjective

becsületesenmelléknév

innocue vivito numen adest

Isten segít becsületesen élni (C. Linnaeus, 1707)

innominatus (3rd)

megnevezetelen

névtelen

innotesco [innotescere, innotui, -] (3rd)
verb

elhíresedikige

ismeretessé válikige

köztudomású leszige

innovo [innovare, innovavi, innovatus] (1st) TRANS
verb

megújítige

újból visszatér valamireige

12