Latin-Magyar szótár »

furor jelentése magyarul

LatinMagyar
furor (1st)

lopva szerez

furor (1st)
verb

ellopige

elorozige

eltulajdonítige

furor [~oris] noun
M

dühfőnév

dühöngésfőnév

elragadtatásfőnév

eszeveszettségfőnév

ihletettségfőnév

rajongásfőnév

furor [~oris] M

rajongó szerelem

tombolás

vak szenvedély

őrült szerelem

furor arma ministrat

a fegyvereket a téboly irányítja (Vergilius)

furor grammaticus

nyelvészkedési szenvedély

furor iraque mentem praecipitant

a düh és a harag tönkreteszik a józan észt (Vergilius)

furorem furo

kitombolja dühét

ira furor brevis est

a harag rövid ideig tartó őrültség (Horatius)

oculos furor labori

elfordítja szemét a munkától

responsio mollis frangit iram, sermo durus excitat furorem

a szelíd válasz dühöt old, a kemény szó dühöt szít

speciem alicuius furor

vknek az alakját magára ölti

suffuror [suffuratus sum] (1st)
verb

elcsenige

elemelige

suffuror [suffuratus sum] (1st)

titokban ellop