aro jelentése magyarul
| Latin | Magyar |
|---|---|
| Paropamisos [~i] M | |
| Paropamisus [~i] M | |
| Paros [~i] F Gr | |
| patre ignaro | |
| patria dat vitam, raro largitur honores | |
| peraro [perarare, peraravi, peraratus] (1st) verb | írige megszántige |
| perraro | |
| Pharos [~i] adjective F Gr | Pharos (kis sziget Alexandria mellett, híres világítótornyáról)melléknév |
| Pharos [~us] adjective F Gr | Pharos (kis sziget Alexandria mellett, híres világítótornyáról)melléknév |
| PIME (Institutum Pontificium a Ss. Apostolis Petro et Paulo et a Ss. Ambrosio et Carolo promissionibus ad exteras gentes) | |
| poenitentia sera est raro vera | |
| praeparo [praeparare, praeparavi, praeparatus] (1st) verb | előkészítige felszerelige |
| propter hoc relinquet homo patrem suum, et matrem, et adhaerebit ad uxorem suam: et erunt dou in carne una. Itaque iam non sunt duo, sed una caro | az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségével tart és ketten egy testben lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy |
| PSSC (Pia Societas Missionariorum a S. Carolo pro Italis emigratis) | |
| PSSC. (Pia Societas Missionariorum a S. Carolo pro Italis emigratis) | |
| quam raro, egregios pauper sortitur honores | |
| quasi-paroecia [~ae] noun F | kváziplébániafőnév |
| raro adverb | egyenkénthatározószó elszigeteltenhatározószó elszórtanhatározószó gyéren (arcvonal)határozószó kevésséhatározószó különállóanhatározószó lazánhatározószó nagyszeműen (háló)határozószó porhanyósan (föld)határozószó rendkívülienhatározószó ritkán (haj, levegő)határozószó szétszórtanhatározószó szokatlanulhatározószó szórványosanhatározószó vékonyan (tunica)határozószó |
| raro carus erit, qui profert omnia quae scit | ritkán kedves az, aki mindent elmond, amit csak tud (bűbeszédűt kevesen szeretik) |
| raro credatur cuiquam, si multa loquatur, unde relatori tu semper credere noli | ritkán hisznek annak, aki sokat beszél, - ezért az ilyennek te sohase higgyél |
| raro senex mutat sententiam | |
| reparo [reparare, reparavi, reparatus] (1st) verb | (meg)javítige becserélige |
