Latin | Magyar |
---|---|
arbitratu | |
arbitror [arbitrari, arbitratus sum] (1st) DEP verb | gondolige kihallgatige kikémlelige megfigyelige vélige vélekedikige |
alieno more, nutu vel arbitratu vivere | mások szokása, intése, vagy kívánsága szerint élni - semmi függetlenséggel sem bírni |
necesse arbitratur |