abstineo [abstinere, abstinui, abstentus] (2nd) verb | eltartóztat (a, ab abl)ige feltartóztat (a, ab abl)ige kímél valakit (a abl)ige megtartóztatja magátige mérsékli magátige tartózkodik valamitőlige tartóztat (a, ab abl)ige távoltart (a, ab abl)ige visszatart (a, ab abl)ige |