jelentése | idegen |
---|
összhang, összehangzás, megegyezés, kiegyezés, egyezség | konkordancia |
összhang; többféle résznek (hangok, színek, térbeli arányok) kellemes és szép összessége; belső béke, kiegyensúlyozottság | harmónia |
egybehangzik, egyetért, egyezik, értik egymást, jóban van, megfér, megszerkeszt (zeneileg), összeegyeztet, összehangzik, összeillik, összhangban van | harmonizál |
hangzat, összhangzat, összecsengés; legalább három különböző magasságú hang egyidejű hangzása; közg teljesítménybér, darabbér | akkord |
valamivel összhangban lévő | konform |