bír meaning in Latin
| Hungarian | Latin |
|---|---|
| Cornelius Cethegus (197-ben consul, később Karthagó és Numidia közti viszályban békebíró) | |
| csiszolatlan (bírósági beszédmód) melléknév | refractariolus [refractariola, refractariolum]adjective |
| csomós ebír | |
| daccal (a peres félnek a bírói idézés ellenében gyakorolt ellenszegülése) | |
| dacolásban (a peres félnek a bírói idézés ellenében gyakorolt ellenszegülése) | |
| dél-amerikai felső bíróság főnév | audientia [audientiae](1st) F |
| döntő bíró (személy) főnév | arbiterus [~us]noun |
| döntőbírák (3-5 tagból álló bírói testület) főnév | recuperator [recuperatoris](3rd) M |
| döntőbíró főnév | disceptator [disceptatoris](3rd) M superarbiter [~ris]noun |
| döntőbírói melléknév | recuperatorius [recuperatoria, recuperatorium]adjective |
| döntőbírónő | disceptatrix [~icis]F |
| egyedül eljáró bíró | |
| egyes bíró | |
| egyes bírósági ügyek elbírálása a jog előírásának megfelelő döntés szempontjából főnév | casuistica [~ae]noun |
| egyházi bíró | officialis [~is]N |
| egyházi bíró, kormányhatóság | |
| elbírják vállai | |
| elbírva határozószó | patienter [patientius, patientissime]adverb |
| elbírálás alatt | |
| elbíró melléknév | patiens [patientis (gen.), patientior -or -us, patientissimus -a -um]adjective |
| elfogatás helye szerint illetékes bíróság (bűnügyekben) | |
| elkövetés helye szerint illetékes bíróság (bűnügyekben) | |
| ellenügyi bíróság | |
| elmarasztal (bírói) ige | nosco [noscere, novi, notus](3rd) TRANS |
| elmarasztalt (bírói) melléknév | notus [nota -um, notior -or -us, notissimus -a -um]adjective |
| elpártolásra bír ige | abalieno [abalienare, abalienavi, abalienatus](1st) TRANS abduco [abducere, abduxi, abductus](3rd) TRANS alieno [alienare, alienavi, alienatus](1st) TRANS dimoveo [dimovere, dimovi, dimotus](2nd) TRANS |
| elpártolásra bírt melléknév | abalienatus [abalienata, abalienatum]adjective abductus(3rd) alienatus(3rd) dimotus(3rd) |
| elrendel (bíróság, hatóság) ige | decerno [decernere, decrevi, decretus](3rd) |
| első fokon eljáró bíróság főnév | instantia [instantiae](1st) F |
| elsőfokú bíróság | |
| elsőfokú joghatóság bírája | |
| elvitatott (bíró) melléknév | abiudicatus(3rd) |
Your history
Online dictionaries
- Arabic-English
- Bulgarian-English
- Chinese-English
- Danish-English
- Dothraki-English
- Dutch-English
- Esperanto-English
- French-English
- German-English
- Hindi-English
- Hungarian-English
- Italian-English
- Latin-English
- Norwegian-English
- Polish-English
- Portuguese-English
- Romanian-English
- Russian-English
- Serbian-Croatian-English
- Slovak-English
- Spanish-English
- Swedish-English
- Synonym-English
- Turkish-English
All online dictionaries »