einander meaning in Hungarian
| German | Hungarian |
|---|---|
| einander [aɪ̯ˈnandɐ] | egymás◼◼◼Segítik egymást. = Sie helfen einander. |
| ein andermal | máskor◼◼◼ |
| der Andersfarbige [ein Andersfarbiger; des/eines Andersfarbigen; die Andersfarbigen/zwei Andersfarbige] substantiviertes Adjektiv | más bőrszínű emberkifejezés |
| (miteinander) handgemein werden | hajba kap(nak)kifejezés |
| aneinander Adverb [anʔaɪ̯ˈnandɐ] | egymáshoz◼◼◼határozószóEgymáshoz toltuk a két ágyat. = Wir schoben die zwei Betten aneinander. egymás mellé◼◼◻határozószó összehatározószó |
| aneinandergefügt Adjektiv | összeillesztettmelléknév |
| aneinandergrenzen [grenzte aneinander; hat aneinandergegrenzt] Verb | határos (vmivel)◼◼◼kifejezés közös határa vankifejezés szomszédos (vmivel)kifejezés |
| aneinandergeraten [geriet aneinander; ist aneinandergeraten] Verb | összevészige |
| aneinanderreihen [reihte aneinander; hat aneinandergereiht] Verb | egymás mellé helyez◼◼◼kifejezés sorba állítkifejezés |
| aneinanderreihen, sich [reihte sich aneinander; hat sich aneinandergereiht] Verb | egy sorban állkifejezés |
| aufeinander Adverb [aʊ̯fʔaɪ̯ˈnandɐ] | egymásra◼◼◼határozószóLapos köveket raktak egymásra. = Sie legten flache Steine aufeinander. egymáson◼◼◻határozószó |
| die Aufeinanderfolge [der Aufeinanderfolge; —] Substantiv | sorrend◼◼◼főnév egymásutániság◼◼◻főnév egymást követéskifejezés |
| aufeinanderfolgen [folgte aufeinander; ist aufeinandergefolgt] Verb [aʊ̯fʔaɪ̯ˈnandɐˌfɔlɡn̩] | követik egymást◼◼◼kifejezés |
| aufeinanderfolgend Adjektiv [aʊ̯fʔaɪ̯ˈnandɐˌfɔlɡn̩t] | egymást követő◼◼◼kifejezés egymásra következő◼◼◻kifejezés |
| aufeinanderstoßen (stößt aufeinander) [stieß aufeinander; ist aufeinandergestoßen] Verb | összeütközik◼◼◼ige egymáshoz ütődikkifejezés egymásnak ütközikkifejezés |
| aufeinandertreffen (trifft aufeinander) [traf aufeinander; ist aufeinandergetroffen] Verb | összetalálkozik◼◼◼ige egymásra talál◼◼◼kifejezés |
| auseinander Adverb [ˌaʊ̯sʔaɪ̯ˈnandɐ] | szét◼◼◼határozószóNem szedem őket szét. = Ich baue sie nicht auseinander. széjjel◼◻◻határozószó szerte◼◻◻határozószó |
| auseinanderbreiten [breitete auseinander; hat auseinandergebreitet] Verb | széjjelterítige széjjeltárige |
| auseinanderbringen [brachte auseinander; hat auseinandergebracht] Verb | szétválaszt◼◼◼ige |
| auseinanderfahren (fährt auseinander) [fuhr auseinander; ist auseinandergefahren] Verb | különböző irányba megy (járművel)kifejezés |
| auseinanderfallen (fällt auseinander) [fiel auseinander; ist auseinandergefallen] Verb | szétesik◼◼◼ige széthullik◼◼◻ige kettéesikige |
Your history
Online dictionaries
- Arabic-English
- Bulgarian-English
- Chinese-English
- Danish-English
- Dothraki-English
- Dutch-English
- Esperanto-English
- French-English
- German-English
- Hindi-English
- Hungarian-English
- Italian-English
- Latin-English
- Norwegian-English
- Polish-English
- Portuguese-English
- Romanian-English
- Russian-English
- Serbian-Croatian-English
- Slovak-English
- Spanish-English
- Swedish-English
- Synonym-English
- Turkish-English
All online dictionaries »