| English | Hungarian |
|---|---|
| conceit [conceits] noun [UK: kən.ˈsiːt] [US: kən.ˈsiːt] | önteltség◼◼◼főnév beképzeltség [~et, ~e]◼◼◻főnév önhittség [~et, ~e]◼◼◻főnév ötlet [~et, ~e, ~ek]◼◼◻főnév gőg [~öt, ~je]◼◼◻főnév vélemény [~t, ~e, ~ek]◼◻◻főnév jó vélemény◼◻◻főnév szeszély◼◻◻főnév eszme [~ét, ~éje, ~ék]◼◻◻főnév bonyolult szellemes hasonlatfőnév elmés hasonlatfőnév elmés ötletfőnév felfuvalkodottság [~ot, ~a]főnév képzelődés [~t, ~e, ~ek]főnév szellemes hasonlatfőnév szellemes ötletfőnév |
| conceit verb [UK: kən.ˈsiːt] [US: kən.ˈsiːt] | képzel [~t, ~jen, ~ne]◼◻◻ige megért◼◻◻ige beképzeltté tesz◼◻◻ige elkapat [~ott, kapasson el, ~na]ige felfogige gondol [~t, ~jon, ~na]ige vél [~t, ~jen, ~ne]ige |
| conceit oneself over (something) [UK: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ˈəʊv.ə(r) ˈsʌm.θɪŋ] [US: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ˈoʊv.r̩ ˈsʌm.θɪŋ] | |
| conceit oneself that [UK: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ðæt] [US: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ˈðæt] | |
| conceit upon one’s father [UK: kən.ˈsiːt ə.ˈpɒn wʌnz ˈfɑːð.ə(r)] [US: kən.ˈsiːt ə.ˈpɑːn wʌnz ˈfɑːð.r̩] | |
| conceited adjective [UK: kən.ˈsiː.tɪd] [US: kən.ˈsiː.təd] | beképzelt◼◼◼melléknévJohn is conceited. = John beképzelt. öntelt◼◼◼melléknév önhitt◼◼◻melléknév felfuvalkodott◼◻◻melléknév okos◼◻◻melléknév szeszélyesmelléknév bogarasmelléknév fantasztikusmelléknév ötletesmelléknév pöffeszkedőmelléknév |
| conceited himself | elbízza magát [elbízta magát, bízza el magát, elbízná magát] |
| conceitedly adverb | beképzeltenhatározószó önhittenhatározószó |