Englisch | Ungarisch |
---|---|
conceit [conceits] noun [UK: kən.ˈsiːt] [US: kən.ˈsiːt] | önteltség◼◼◼ főnév önhittség◼◼◼ főnév gőg◼◼◻ főnév ötlet◼◼◻ főnév képzel◼◼◻ főnév beképzeltség◼◼◻ főnév vélemény◼◻◻ főnév eszme◼◻◻ főnév felfuvalkodottság◼◻◻ főnév gondol◼◻◻ főnév vél◼◻◻ főnév beképzeltté tesz főnév bonyolult szellemes hasonlat főnév elkapat főnév elmés hasonlat főnév elmés ötlet főnév felfog főnév jó vélemény főnév képzelődés főnév megért főnév szellemes hasonlat főnév szellemes ötlet főnév |
conceit oneself over something [UK: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ˈəʊv.ə(r) ˈsʌm.θɪŋ] [US: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ˈoʊv.r̩ ˈsʌm.θɪŋ] | |
conceit oneself that [UK: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ðæt] [US: kən.ˈsiːt wʌn.ˈself ˈðæt] | |
conceit upon one's father [UK: kən.ˈsiːt ə.ˈpɒn wʌnz ˈfɑːð.ə(r)] [US: kən.ˈsiːt ə.ˈpɑːn wʌnz ˈfɑːð.r̩] | |
conceited adjective [UK: kən.ˈsiː.tɪd] [US: kən.ˈsiː.təd] | öntelt◼◼◼ melléknév beképzelt◼◼◼ melléknév önhitt◼◼◻ melléknév felfuvalkodott◼◻◻ melléknév pöffeszkedő melléknév bogaras melléknév fantasztikus melléknév okos melléknév ötletes melléknév |
conceited himself | |
conceitedness noun [UK: kənˈsiːtɪdnəs ] [US: kənˈsitədnəs ] | önteltség◼◼◼ főnév beképzeltség főnév pöffeszkedés főnév |
conceitless adjective [UK: kənˈsiːtləs ] [US: kənˈsitləs ] | nem beképzelt melléknév |
Englisch | Ungarisch |
---|---|