Duits-Hongaars woordenboek »

bes betekenis in Hongaars

DuitsHongaars
die Besätze Substantiv
[bəˈzɛt͡sə]

sujtás [~t, ~a, ~ok]főnév

szegélydíszfőnév

der Besatzer [des Besatzers; die Besatzer] Substantiv
[bəˈzat͡sɐ]

megszálló◼◼◼főnév

der Besatzraum Substantiv

rakodótérfőnév

der Besatzstreifen [des Besatzstreifens; die Besatzstreifen] Substantiv

ruhára varrt sávkifejezés

szalag [~ot, ~ja, ~ok]főnév

die Besatzung [der Besatzung; die Besatzungen] Substantiv
[bəˈzat͡sʊŋ]

legénység [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnév

személyzet [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnév

megszállás◼◼◼főnév

őrség [~et, ~e, ~ek]◼◼◻főnév

megszálló csapat◼◻◻kifejezés

die Besatzungskosten Substantiv

megszállási költségekkifejezés

die Besatzungsmacht [der Besatzungsmacht; die Besatzungsmächte] Substantiv
[bəˈzat͡sʊŋsˌmaxt]

megszálló hatalom◼◼◼kifejezés

der Besatzungssoldat [des Besatzungssoldaten; die Besatzungssoldaten] Substantiv
[bəˈzat͡sʊŋszɔlˌdaːt]

megszálló csapatokban szolgáló katonakifejezés

das Besatzungsstatut Substantiv

megszállási statutumkifejezés

die Besatzungszone [der Besatzungszone; die Besatzungszonen] Substantiv
[bəˈzat͡sʊŋsˌt͡soːnə]

megszállási övezet◼◼◼kifejezés

besaufen (sich) [besoff sich; hat sich besoffen] Verb
salopp

berúg◼◼◼ige

leissza magát◼◼◻kifejezés

beszív◼◻◻ige

bepiál◼◻◻ige

das Besäufnis [des Besäufnisses; die Besäufnisse] Substantiv
[bəˈzɔɪ̯fnɪs]

ivászat [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév

besäufnis

nagy ivászat

die Besäufnis [der Besäufnisses; die Besäufnisse] Substantiv
[bəˈzɔɪ̯fnɪs]

részegség [~et, ~e]főnév

besäuft [bəˈzɔɪ̯ft]

részegre issza magát◼◼◼

besäuseln [besäuselte sich; hat sich besäuselt] Verb
[bəˈzɔɪ̯zl̩n]

becsípige

besitzen [besaß; hat besessen] (Akkusativ) Verb
[bəˈzɪt͡sn̩]

birtokol [~t, ~jon, ~na]◼◼◼igeGenerációkon át birtokolják már ezt a földet. = Sie besitzen dieses Stück Land schon seit Generationen.

bír [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige

elismer◼◼◻ige

saját◼◼◻ige

bevall◼◻◻ige

beismer◼◻◻ige

tulajdonul bírkifejezés

besitzen [besaß; hat besessen Akkusativ] Verb
[bəˈzɪt͡sn̩]

van valamije◼◼◻kifejezés

beschädigen [beschädigte; hat beschädigt] Verb
[bəˈʃɛːdɪɡn̩]

megrongál◼◼◼igeA vihar sok ablakot megrongált. = Der Sturm beschädigte viele Fenster.

die Beschädigung [der Beschädigung; die Beschädigungen] Substantiv
[bəˈʃɛːdɪɡʊŋ]

sérülés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév

kár [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév

rongálás [~t, ~a]◼◼◻főnév

megrongálás◼◼◻főnév

megkárosítás◼◻◻főnév

beschaffbar

beszerezhető◼◼◼

123

Zoek geschiedenis