standen betyder på ungerska
| Tyska | Ungerska |
|---|---|
| unter Umständen | esetleg◼◼◼ |
| unterstehen [unterstand; hat/ist unterstanden] Verb [ʊntɐˈʃteːən] | aláállige tartozik vki/vmi alákifejezés |
| unterstehen (sich) [unterstand; hat unterstanden] Verb | merészel [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼ige merészkedik [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]ige |
| unverstanden Adjektiv | meg nem értett◼◼◼kifejezés |
| verstanden [fɛɐ̯ˈʃtandn̩] | megértett◼◼◼Ezt megértettem. = Das habe ich verstanden. felfogott◼◻◻ |
| verstehen [verstand; hat verstanden] (auf mit Akkusativ) Verb [fɛɐ̯ˈʃteːən] | megért◼◼◼igeMegérti őt. = Sie versteht ihn. ért [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◼igeÉrted ezt? = Verstehst du das? tud [~ott, ~jon, ~na]◼◼◼ige értelmez [~ett, ~zen, ~ne]◼◼◻igeHogyan értelmezi ön ezeket a mondatokat? = Wie verstehen Sie diese Sätze? felfog◼◼◻igeA szem meglát; a szellem felfog. = Das Auge sieht; der Geist versteht. |
| vorstehen [stand vor; hat vorgestanden] Verb [ˈfoːɐ̯ˌʃteːən] | vezet (pl. céget)◼◼◼ige élen áll◼◻◻kifejezés előtte áll◼◻◻kifejezés kiáll◼◻◻ige kinyúlik◼◻◻ige előtte vankifejezés |
| widerstehen [widerstand; hat widerstanden] Verb [viːdɐˈʃteːən] | ellenáll◼◼◼igeNem tudtam ellenállni. = Ich konnte nicht widerstehen. ellenkezik [-ett, -zen/-zék, -ne/-nék]◼◻◻ige szembeszegül◼◻◻ige undort keltkifejezés visszataszítige |
| Wie ist das Universum entstanden? | |
| wiederauferstehen [erstand wiederauf; ist wiederauferstanden] Verb [viːdɐˈaʊ̯fʔɛɐ̯ˌʃteːən] | feltámad◼◼◼igeA Tatoeba feltámadt. = Tatoeba ist wiederauferstanden. |
| wohlverstanden | |
| zugestehen [gestand zu; hat zugestanden] Verb [ˈt͡suːɡəˌʃteːən] | elismer◼◼◼ige megad◼◼◼ige megenged◼◼◼ige |
| zustehen [stand zu; hat zugestanden] Verb [ˈt͡suːˌʃteːən] | jár (vkinek) [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige illet (vkit) [~ett, illessen, ~ne]◼◼◼ige |
| zugestandenermaßen | |
| zurückgestanden [t͡suˈʁʏkɡəˌʃtandn̩] | |
| zurückstehen [stand zurück; hat zurückgestanden] Verb [t͡suˈʁʏkˌʃteːən] | elintézésre várkifejezés hátul állkifejezés |
| zusammengestanden [t͡suˈzamənɡəˌʃtandn̩] | |
| zusammenstehen [stand zusammen; hat zusammengestanden] Verb [t͡suˈzamənˌʃteːən] | összetart◼◼◼ige együtt áll◼◻◻kifejezés |
