Tysk-Ungersk ordbok »

ort betyder på ungerska

TyskaUngerska
verantwortungslos [verantwortungsloser; am verantwortungslosesten] Adjektiv
[fɛɐ̯ˈʔantvɔʁtʊŋsloːs]

felelőtlen◼◼◼melléknévJohn felelőtlennek tűnik. = John scheint verantwortungslos.

verantwortungsvoll [verantwortungsvoller; am verantwortungsvollsten] Adjektiv
[fɛɐ̯ˈʔantvɔʁtʊŋsˌfɔl]

felelősségteljes◼◼◼melléknév

verhaltensgestört [verhaltensgestörter; am verhaltensgestörtesten] Adjektiv
[fɛɐ̯ˈhaltn̩sɡəˌʃtøːɐ̯t]

rendellenesen viselkedőkifejezés

verstört [verstörter; am verstörtesten] Adjektiv
[fɛɐ̯ˈʃtøːɐ̯t]

zavart◼◼◼melléknév

feldúlt◼◼◻melléknév

vorteilhaft [vorteilhafter; am vorteilhaftesten] Adjektiv
[ˈfɔʁtaɪ̯lˌhaft]

előnyös◼◼◼melléknévEz a megoldás csak nektek előnyös. = Diese Lösung ist nur euch vorteilhaft.

hasznos◼◼◼melléknév

vortrefflich [vortrefflicher; am vortrefflichsten] Adjektiv
[foːɐ̯ˈtʁɛflɪç]

kitűnő(en)melléknév

kiváló(an)melléknév

pompás(an)melléknév

remek(ül)melléknév

wortgetreu [wortgetreuer; am wortgetreuesten] Adjektiv
[ˈvɔʁtɡəˌtʁɔɪ̯]

szóról szóra (pontosan)◼◼◼kifejezés

szó szerint(i)kifejezés

wortgewaltig [wortgewaltiger; am wortgewaltigsten] Adjektiv
[ˈvɔʁtɡəˌvaltɪç]

ékesszólómelléknév

jó beszédkészségűkifejezés

wortgewandt [wortgewandter; am wortgewandtesten] Adjektiv
[ˈvɔʁtɡəˌvant]

a szavakat jól forgatókifejezés

ügyesen beszélőkifejezés

wortkarg [wortkarger; am wortkargsten] Adjektiv

szófukar◼◼◼melléknévMinél izgatotabb lett, annál szófukarabb lett. = Je aufgeregter er wurde, desto wortkarger wurde er.

szűkszavú◼◼◼melléknév

kevés beszédűkifejezés

wörtlich [wörtlicher; am wörtlichsten] Adjektiv
[ˈvœʁtlɪç]

szó szerint◼◼◼

szóról szóra◼◻◻

szószóbeli

szövegre vonatkozó

wortreich [wortreicher; am wortreichsten] Adjektiv
[ˈvɔʁtˌʁaɪ̯ç]

bőbeszédű◼◼◼melléknév

der Amateursportler [des Amateursportlers; die Amateursportler] Substantiv
[amaˈtøːɐ̯ˌʃpɔʁtlɐ]

amatőr sportoló (férfi)◼◼◼kifejezés

die Amateursportlerin [der Amateursportlerin; die Amateursportlerinnen] Substantiv
[amaˈtøːɐ̯ˌʃpɔʁtləʁɪn]

amatőr sportoló (nő)◼◼◼kifejezés

die Amortisation [der Amortisation; die Amortisationen] Substantiv
[ˌamɔʁtizaˈt͡si̯oːn]

amortizáció [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnév

törlesztés [~t, ~e, ~ek]◼◻◻főnév

letörlesztésfőnév

die Amortisationsanleihe Substantiv

törlesztési hitelkifejezés

das Amortisationsdarlehen Substantiv

amortizációs kölcsönkifejezés

der Amortisationsfond Substantiv

amortizációs alapkifejezés

die Amortisationshypothek Substantiv

amortizációs hitelkifejezés

törlesztési hitelkifejezés

die Amortisationskasse Substantiv

törlesztési pénztárkifejezés

das Amortisationskonto Substantiv

törlesztési folyószámlakifejezés

amortisierbar Adjektiv

amortizálhatómelléknév

letörleszthetőmelléknév

amortisieren [amortisierte; hat amortisiert] Verb
[amɔʁtiˈziːʁən]

amortizál [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige

4567