kappen betyder på ungerska
| Tyska | Ungerska |
|---|---|
| kappen [kappte; hat gekappt] Verb [ˈkapn̩] | levág◼◼◼ige elcsapige lecsapige lerövidítige |
| die Kappe [der Kappe; die Kappen] Substantiv [ˈkapə] | sapka◼◼◼főnévSapkát tett a fejére. = Er setzte sich eine Kappe auf den Kopf. kupak◼◼◼főnév fedél◼◻◻főnév (gömb)süvegfőnév burafőnév süvegfőnév |
| der Kappenabend [des Kappenabends; die Kappenabende] Substantiv [ˈkapn̩ˌʔaːbn̩t] | farsang estéjekifejezés |
| die Kappenammer Substantiv | kucsmás sármány (Emberiza melanocephala)állatnév |
| der Fes [des Fes(es); die Fes(e)] (Verwandte Form: Fez) ((in den arabischen Ländern von Männern getragene) kappenartige Kopfbedeckung aus rotem Filz in Form eines Kegelstumpfes (mit einer Quaste)) Substantiv | fez (Felfordított virágcserép alakú, rendsz. vörös posztóból készült bojtos fejfedő; főleg mohamedánok viselik.)◼◼◼főnév |
| die Kappendichtung Substantiv | kupak tömítésekifejezés |
| das Kappengewinde Substantiv | kupak csavarmenetekifejezés |
| die Kappenmöwe Substantiv | Saunders-sirály (Saundersilarus saundersi/Chroicocephalus saundersi)állatnév |
| abkappen [kappte ab; hat abgekappt] Verb | (üveget) kibontige elvág (kötelet)ige |
| die Badekappe [der Badekappe; die Badekappen] Substantiv [ˈbaːdəˌkapə] | fürdősapka◼◼◼főnév |
| handikappen Verb | akadályozige gátolige hendikeppelige hátráltatige |
| die Narrenkappe [der Narrenkappe; die Narrenkappen] Substantiv | csörgősapkafőnév |
| die Nebelkappe [der Nebelkappe; die Nebelkappen] Substantiv [ˈneːbəlˌkapə] | szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis/Lepista nebularis)növénynév |
| die Nebelkappe [der Nebelkappe; die Nebelkappen] Substantiv [ˈneːbəlˌkapə] Mythologie | (láthatatlanná tevő) bűvös sapkakifejezés |
| die Radkappe [der Radkappe; die Radkappen] Substantiv [ˈʁaːtˌkapə] | dísztárcsa◼◼◼főnév |
| die Radkappenhalterung Substantiv | kerékfedéltartófőnév |
| die Stahlkappe [die Stahlkappen] Substantiv | acélbetétfőnév |
| die Stichkappe [der Stichkappe; die Stichkappen] Substantiv [ˈʃtɪçˌkapə] | fiókbolt(ozat)főnév |
| die Tarnkappe [der Tarnkappe; die Tarnkappen] Substantiv [ˈtaʁnˌkapə] Mythologie | (láthatatlanná tevő) bűvös sapkakifejezés |
| verkappen (sich) [verkappte; hat verkappt] Verb [fɛɐ̯ˈkapn̩] sehr selten | leplez◼◼◼ige álcáz◼◼◼ige elkendőzige |
| verkappen [verkappte; hat verkappt] Verb [fɛɐ̯ˈkapn̩] Jagdwesen | felsapkázige |
