he betyder på ungerska
| Tyska | Ungerska |
|---|---|
| abhebern [heberte ab; hat abgehebert] Verb | leszivornyázige lopóval leszívkifejezés |
| aushebern [heberte aus; hat ausgehebert] Verb | lopóval kiürítkifejezés |
| der Hebesatz [des Hebesatzes; die Hebesätze] Substantiv [ˈheːbəˌzat͡s] | adószázalékfőnév |
| der Hebeschmaus Substantiv | bokrétaünnepfőnév |
| die Hebevorrichtung Substantiv | emelő◼◼◼főnév |
| das Hebewerk [des Hebewerk(e)s; die Hebewerke] Substantiv | emelőgép◼◼◼főnév emelőmű◼◼◻főnév hajóemelőműfőnév |
| das Hebezeug [des Hebezeug(e)s; die Hebezeuge] Substantiv [ˈheːbəˌt͡sɔɪ̯k] | emelő◼◼◼főnév |
| der Hebezug Substantiv | emelő erőkifejezés |
| der Hebräer [des Hebräers; die Hebräer] Substantiv [heˈbʁɛːɐ] besonders im Alten Testament | héber (lakos)◼◼◼főnév |
| der Hebräerbrief [des Hebräerbrief(e)s; —] Substantiv [heˈbʁɛːɐˌbʁiːf] | zsidókhoz írt levél◼◼◼kifejezés |
| die Hebräerin [der Hebräerin; die Hebräerinnen] Substantiv besonders im Alten Testament | héber (lakos) (nő)◼◼◼főnév |
| das Hebraicum [des Hebraicums; —] Substantiv | héber nyelvvel foglalkozó irodalomkifejezés |
| das Hebräisch [des Hebräischs, —] Substantiv [heˈbʁɛːɪʃ] | héber (nyelv)◼◼◼főnév |
| hebräisch [hebräischer; am hebräischsten] Adjektiv [heˈbʁɛːɪʃ] | héber◼◼◼melléknév |
| der Hebraist [des Hebraisten; die Hebraisten] Substantiv | héber nyelv tudósa◼◼◼kifejezés |
| die Hebriden [—; die Hebriden] Substantiv [heˈbʁiːdn̩] | Hebridák◼◼◼főnév |
| die Hebung [der Hebung; die Hebungen] Substantiv [ˈheːbʊŋ] | növelés◼◼◼főnév felemelkedés◼◼◼főnév felemelés◼◼◼főnév fokozás◼◼◻főnév kiemelés◼◼◻főnév hangsúlyos szótag (verstan)főnév kiásásfőnév |
| die Hebungen Substantiv [ˈheːbʊŋən] | emelés◼◼◼főnév |
| die Hechel [der Hechel; die Hecheln] Substantiv [ˈhɛçl̩] | lihegésfőnév |
| die Hechelei [der Hechelei; die Hecheleien] Substantiv | (rosszindulatú) csipkelődésfőnév (rosszindulatú) gúnyolódásfőnév (rosszindulatú) kritizálásfőnév (rosszindulatú) piszkál(ód)ásfőnév (rosszindulatú) szurkálásfőnév kivesézésfőnév szapulásfőnév |
| die Hechelmaschine Substantiv | gerebenezőgépfőnév |
| hecheln [hechelte; hat gehechelt] Verb [ˈhɛçl̩n] | liheg◼◼◼ige csipkelődikige |
