Tysk-Ungarsk ordbok »

schleppe betyr ungarsk

TyskUngarsk
die Schleppe [der Schleppe; die Schleppen] Substantiv
[ˈʃlɛpə]

uszály (ruha)◼◼◼főnév

kíséretfőnév

schleppen [schleppte; hat geschleppt] Verb
[ˈʃlɛpn̩]

cipel◼◼◼igeNehéz csomagokat cipel. = Sie schleppen schwere Pakete.

húz◼◼◼ige

vonszol◼◼◼ige

vontat◼◼◼ige

hurcol◼◼◼ige

das Schleppen Substantiv
[ˈʃlɛpn̩]

vontatás◼◼◼főnév

húzás◼◼◻főnév

schleppen, sich [schleppte; hat geschleppt] Verb

vánszorog◼◼◼ige

cipekedikige

vonszolja magátkifejezés

schleppend [schleppender; am schleppendsten] Adjektiv
[ˈʃlɛpn̩t]

vontatott◼◼◼melléknév

der Schlepper [des Schleppers; die Schlepper] Substantiv
[ˈʃlɛpɐ]

embercsempész (menekülteké)◼◼◼főnév

vontatóhajó◼◼◼főnév

traktor◼◼◼főnév

vontató◼◼◼főnév

szállító◼◼◻főnév

csillésfőnév
bányászat

fuvarosfőnév

die Schlepperei [der Schlepperei; die Schleppereien] Substantiv
[ʃlɛpəˈʁaɪ̯]

cipekedés◼◼◼főnév

abschleppen [schleppte ab; hat abgeschleppt] Verb
[ˈapˌʃlɛpn̩]

elvontat◼◼◼igeHa itt hagyod az autót, elvontatják. = Wenn du dein Auto hierlässt, wird es abgeschleppt.

elvonszolige

abschleppend Adjektiv
[ˈapˌʃlɛpn̩t]

elvontatómelléknév

der Ackerschlepper Substantiv

traktor◼◼◼főnév

der Ackerschlepperfrontreifen Substantiv

traktor első kerekekifejezés

der Ackerschlepperhinterradreifen Substantiv

traktor hátsó kerekekifejezés

der Ackerschlepperreifen Substantiv

traktorkerékfőnév

anschleppen [schleppte an; hat angeschleppt] Verb
[ˈanˌʃlɛpn̩]

odacipelige

die Aufschleppe Substantiv
Fischereiwesen

bálnafelvonó sólyakifejezés
halászat

die Aufschleppe [der Aufschleppe; die Aufschleppen] Substantiv
Seewesen

hajófelhúzó sólyakifejezés
hajó

hajófelvonókifejezés
hajó

aufschleppen [schleppte auf; hat aufgeschleppt] Verb

felhúzkifejezés
hajó

partra vontatkifejezés
hajó

aufschleppen [schleppte auf; hat aufgeschleppt] Verb
landschaftlich

elnyű (ruhát)ige

teljesen elhord (elnyű)ige

dahinschleppen, sich [schleppte dahin; hat dahingeschleppt] Verb

tovavonszolja magátkifejezés

továbbvonszolja magátkifejezés

durchschleppen [schleppte durch; hat durchgeschleppt] Verb
[ˈdʊʁçˌʃlɛpn̩]

keresztülcipelige

keresztülhurcolige

12