heil betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| heilighalten [hielt heilig; hat heiliggehalten] Verb [ˈhaɪ̯lɪçˌhaltn̩] | szentel◼◼◼ige megszentel◼◼◻ige megtart◼◼◻ige szentnek tart◼◼◻kifejezés tiszteletben tart◼◻◻kifejezés (napot) megülkifejezés szent vki számárakifejezés szentként tisztelkifejezés |
| heiligsprechen [sprach heilig; hat heiliggesprochen] Verb [ˈhaɪ̯lɪçˌʃpʁɛçn̩] | szentté avat◼◼◼kifejezés |
| die Heiligkeit [der Heiligkeit; die Heiligkeiten] Substantiv [ˈhaɪ̯lɪçkaɪ̯t] | szentség◼◼◼főnév |
| die Heiligsprechung [der Heiligsprechung; die Heiligsprechungen] Substantiv [ˈhaɪ̯lɪçˌʃpʁɛçʊŋ] | szenttéavatás◼◼◼főnév |
| das Heiligtum [des Heiligtums; die Heiligtümer] Substantiv [ˈhaɪ̯lɪçtuːm] | szentség (vké)◼◼◼főnév szent volta (vknek)◼◻◻főnév |
| die Heiligtümer Substantiv [ˈhaɪ̯lɪçtyːmɐ] | szentségek◼◼◼főnév |
| die Heiligung [der Heiligung; die Heiligungen] Substantiv | megszentelés◼◼◼főnév |
| das Heilklima Substantiv | gyógyhatású éghajlati viszonyokkifejezés gyógyklímafőnév |
| heilklimatisch Adjektiv | klimatikus gyógyerejűkifejezés |
| die Heilkraft [der Heilkraft; die Heilkräfte] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌkʁaft] | gyógyító erő◼◼◼kifejezés |
| heilkräftig Adjektiv | gyógyhatású◼◼◼melléknév |
| das Heilkraut [des Heilkraut(e)s; die Heilkräuter] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌkʁaʊ̯t] | gyógynövény◼◼◼főnévGyógynövényt gyűjt. = Sie sammelt Heilkräuter. gyógyfű◼◼◻főnév |
| die Heilkunde [der Heilkunde; —] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌkʊndə] | gyógyászat◼◼◼főnév |
| die Heilkundige substantiviertes Adjektiv | gyógyászati szakemberkifejezés |
| die Heilkunst [der Heilkunst; die Heilkünste] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌkʊnst] | orvostudomány◼◼◼főnév a gyógyítás művészete◼◼◼kifejezés az orvoslás (mestersége)◼◼◻főnév a gyógyítás tudománya◼◻◻kifejezés |
| heillos Adjektiv [ˈhaɪ̯lloːs] | szörnyű◼◼◼melléknév éktelenmelléknév hallatlanmelléknév határtalanmelléknév |
| heillos Adjektiv [ˈhaɪ̯lloːs] veraltet | istentelen◼◼◼melléknév elvetemült◼◻◻melléknév |
| der Heilmagnetiseur Substantiv | kézrátétellel gyógyítókifejezés |
| die Heilmethode [der Heilmethode; die Heilmethoden] Substantiv | gyógymód◼◼◼főnév |
| die Allopathie [der Allopathie; —] (Heilmethode der Schulmedizin, bei der Krankheiten im Unterschied zur Homöopathie mit entgegengesetzt wirkenden Medikamenten behandelt werden) Substantiv [ˌalopaˈtiː] Medizin | allopátia (homeopátiával ellentétben álló gyógytudományi irány)◼◼◼főnév |
| das Heilmittel [des Heilmittels; die Heilmittel] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌmɪtl̩] | gyógyszer◼◼◼főnév gyógyászati segédeszközkifejezés |
| die Heilpädagogik [der Heilpädagogik; die Heilpädagogiken] Substantiv | gyógypedagógia◼◼◼főnév |
