Tysk-Ungarsk ordbok »

gesetzt betyr ungarsk

TyskUngarsk
dagegensetzen [setzte dagegen; hat dagegengesetzt] Verb

szembehelyezige

daransetzen [setzte daran; hat darangesetzt] Verb

ráfordítige

dareinsetzen [setzte darein; hat dareingesetzt] Verb

beülige

dazusetzen [setzte dazu; hat dazugesetzt] Verb

hozzáülige

Die Fahne ist auf halbmast gesetzt.

A lobogó félárbócon van.◼◼◼

A zászlót félárbócra eresztették.◼◼◼

die Regel hat ausgesetzt

kimaradt a menstruáció◼◼◼

die Dienstvorgesetzte substantiviertes Adjektiv

főnök [~öt, ~e, ~ök]◼◼◼főnév

die Hochzeit [der Hochzeit; die Hochzeiten] (doppelt gesetztes Wort oder Zeile) Substantiv
[ˈhɔxˌt͡saɪ̯t]
Druckersprache

lakodalom (egy-egy duplán szedett szó vagy mondat gúnyneve) [lakodalmat, lakodalma, lakodalmak]◼◼◻főnév
nyomda

dransetzen [setzte dran; hat drangesetzt] Verb

kockára teszkifejezés

kockáztat [~ott, kockáztasson, ~na]ige

latba vetkifejezés

ráfordítige

ráköltige

durchsetzen [setzte durch; hat durchgesetzt] Verb
[ˈdʊʁçˌzɛt͡sn̩]

érvényesít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◼igeA weimari kormány politikusai nehézségekbe ütköztek, hogy érvényesítsék akaratukat. = Die Politiker der Weimarer Regierung hatten große Schwierigkeiten, sich durchzusetzen.

keresztülvisz◼◼◻ige

akaratát keresztülviszikifejezés

durchsetzen (sich) [setzte durch; hat durchgesetzt] Verb

érvényesül [~t, ~jön, ~ne]◼◼◼ige

felülkerekedik◼◼◻ige

ein dreifach zusammengesetztes Wort

háromszorosan összetett szó

einsetzen [setzte ein; hat eingesetzt] (für mit Akkusativ) Verb
[ˈaɪ̯nˌzɛt͡sn̩]

használ [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige

alkalmaz [~ott, ~zon, ~na]◼◼◼ige

kinevez◼◻◻ige

beállít◼◻◻ige

beültet◼◻◻ige

betesz◼◻◻ige

beiktat◼◻◻ige

megszólal◼◻◻ige

berak◼◻◻ige

elültet◼◻◻ige

kinevez vminekkifejezés

megtesz vminekkifejezés

einsetzen [setzte ein; hat eingesetzt] Verb
[ˈaɪ̯nˌzɛt͡sn̩]

kezdődikigeVidám nevetés kezdődött. = Ein fröhliches Gelächter setzte ein.

rázendítige

einsetzen (sich) [setzte ein; hat eingesetzt] (für mit Akkusativ) Verb

tesz érte◼◼◼kifejezés

kiáll vmi mellettkifejezés

entgegengesetzt [ɛntˈɡeːɡn̩ɡəˌzɛt͡st]

szembeállt

entgegensetzen [setzte entgegen; hat entgegengesetzt] Verb
[ɛntˈɡeːɡn̩ˌzɛt͡sn̩]

szembeállít◼◼◼ige

entgegengesetztenfalls

ellenkező esetben

entgengesetzt

ellenkező

2345

Søkehistorikk