zieh w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| der Abzieher [des Abziehers; die Abzieher] Substantiv [ˈapˌt͡siːɐ] | (le)húzó (ember)főnév (le)húzó (gép)főnév (le)húzó (szerszám)főnév abduktorfőnév kézi sajtókifejezés sokszorosító gépkifejezés sokszorosító készülékkifejezés távolító izomkifejezés |
| die Abziehpresse Substantiv | kézi sajtókifejezés lehúzó sajtókifejezés |
| der Abziehstein Substantiv | kovakőfőnév |
| die allein Erziehende [eine allein Erziehende; der/einer allein Erziehenden; die allein Erziehenden/zwei allein Erziehende] (Von Duden empfohlene Schreibung: Alleinerziehende) substantiviertes Adjektiv | gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő (anya/anyuka)kifejezés |
| der allein Erziehende [ein allein Erziehender; des/eines allein Erziehenden; die allein Erziehenden/zwei allein Erziehende] (Von Duden empfohlene Schreibung: Alleinerziehender) substantiviertes Adjektiv | |
| der Alleinerziehende [ein Alleinerziehender; des/eines Alleinerziehenden; die Alleinerziehenden/zwei Alleinerziehende] (Von Duden empfohlene Schreibung) substantiviertes Adjektiv [aˈlaɪ̯nʔɛɐ̯ˌt͡siːəndə] | gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő (apa/apuka)kifejezés |
| die Alleinerziehende [eine Alleinerziehende; der/einer Alleinerziehenden; die Alleinerziehenden/zwei Alleinerziehende] (Von Duden empfohlene Schreibung) substantiviertes Adjektiv [aˈlaɪ̯nʔɛɐ̯ˌt͡siːəndə] | gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő (anya/anyuka)kifejezés |
| anziehend [anziehender; am anziehendsten] Adjektiv [ˈanˌt͡siːənt] | vonzó◼◼◼melléknévA hölgy mosolygott, és a mosolya még vonzóbbá tette őt. = Die Frau lächelte, und das Lächeln machte sie sogar noch anziehender. megnyerő◼◻◻melléknév növekvő◼◻◻melléknév attraktívmelléknév |
| beziehungslos [beziehungsloser; am beziehungslosesten] Adjektiv [bəˈt͡siːʊŋsˌloːs] | összefüggés nélküli◼◼◼kifejezés |
| nachvollziehbar [nachvollziehbarer; am nachvollziehbarsten] Adjektiv [ˈnaːxfɔlt͡siːbaːɐ̯] | érthető◼◼◼melléknév nyomon követhető◼◼◻kifejezés |
| anerziehen [erzog an; hat anerzogen] Verb [ˈanʔɛɐ̯ˌt͡siːən] | belenevel◼◼◼ige ránevelige |
| anziehbar Adjektiv | felvehetőmelléknév odavonzhatómelléknév |
| die Anziehbarkeit Substantiv | lehúzhatóságfőnév |
| anziehen [zog an; hat angezogen] Verb [ˈanˌt͡siːən] | vonz◼◼◼ige felvesz◼◼◻igeFelvette a pulóverét. = Sie hat ihren Pullover angezogen. öltöztet◼◼◻ige magára von◼◼◻kifejezés növekszik◼◼◻ige felöltöztet◼◼◻ige meghúz◼◻◻igeMeghúzta az anyát. = Er hat die Mutter angezogen. felhúz◼◻◻igeOlyan szűk ez az ing, hogy nem bírom felhúzni. = Dieses Hemd ist so eng, dass ich es nicht anziehen kann. idéz◼◻◻ige felvonige |
| anziehen [zog an; ist angezogen] Verb [ˈanˌt͡siːən] | odavonulige |
| anziehen (sich) [zog sich an; hat sich angezogen] Verb | felöltözködik◼◼◼ige |
| die Anziehsachen Pluralwort [ˈant͡siːˌzaxn̩] umgangssprachlich | ruhák◼◼◼főnév |
