Niemiecki | Węgierski |
---|---|
bemachen [bemachte; hat bemacht] Verb [bəˈmaxn̩] | összecsinálja magátkifejezés |
bemächtigen [bemächtigte sich; hat sich bemächtigt] Verb [bəˈmɛçtɪɡn̩] | hatalmába kerít◼◼◼kifejezés felhatalmaz◼◼◻ige elbitorol◼◻◻ige |
die Bemächtigung [der Bemächtigung; die Bemächtigungen] Substantiv | birtokbavételfőnév elfoglalásfőnév hatalomba kerítéskifejezés |
die Besatzungsmacht [der Besatzungsmacht; die Besatzungsmächte] Substantiv [bəˈzat͡sʊŋsˌmaxt] | megszálló hatalom◼◼◼kifejezés |
bevollmächtigen [bevollmächtigte; hat bevollmächtigt] Verb [bəˈfɔlˌmɛçtɪɡn̩] | felhatalmaz◼◼◼ige feljogosít◼◼◻ige meghatalmaz◼◼◻ige képessé teszkifejezés |
der Bevollmächtigte [ein Bevollmächtigter; des/eines Bevollmächtigten; die Bevollmächtigten/zwei Bevollmächtigte] substantiviertes Adjektiv [bəˈfɔlˌmɛçtɪçtə] | meghatalmazott (férfi)◼◼◼főnév |
die Bevollmächtigte [eine Bevollmächtigte; der/einer Bevollmächtigten; die Bevollmächtigten/zwei Bevollmächtigte] substantiviertes Adjektiv [bəˈfɔlˌmɛçtɪçtə] | meghatalmazott (nő)◼◼◼főnév |
die Bevollmächtigung [der Bevollmächtigung; die Bevollmächtigungen] Substantiv | meghatalmazás◼◼◼főnév felhatalmazás◼◼◻főnév engedély◼◼◻főnév engedélyezés◼◻◻főnév |
das Bevollmächtigungsschreiben Substantiv | felhatalmazásfőnév |
die Blankovollmacht [der Blankovollmacht; die Blankovollmachten] Substantiv [ˈblaŋkoˌfɔlmaxt] | biankó felhalmozáskifejezés |
der Branchenbevollmächtigter Substantiv | cég felhatalmazottjakifejezés |
das Geschäft abgemacht | |
das macht mich bedenklich | |
Das macht nichts aus. | |
Das macht nichts. | Nem baj.◼◼◼ Rendben van.◼◼◻ |
Das machte viel Geräusch. | |
Das wird so gemacht. | |
der deutschen Sprache mächtig sein | |
Die Vertreter der eingangs genannten vier Mächte erklärten sich auch bereit, je ein Viertel der notwendigen Vorauszahlungen für die Ingangsetzung des Planes zu leisten. | Az elején említett négy állam képviselői megállapodtak abban is, hogy a terv elindításához szükséges előlegek egynegyedét készek teljesíteni. |
die Duldungsvollmacht Substantiv | tűrési teljes rendelkezési jogkifejezés |
eigenmächtigerweise Adverb | önkényesen◼◼◼határozószó önhatalmúlaghatározószó |
die Eigenmächtigkeit [der Eigenmächtigkeit; die Eigenmächtigkeiten] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌmɛçtɪçkaɪ̯t] | önkény(esség)főnév |
das Eingemachte [ein Eingemachtes; des/eines Eingemachten; —] substantiviertes Adjektiv | befőtt◼◼◼főnév |
ein gemachter Mann umgangssprachlich | befutott ember◼◼◼közb |