Hungarian | Latin |
---|---|
karó (melyre a gonosztevőket húzták) főnév | stipes [stipitis](3rd) M |
kitevő | superscriptum [~i]N |
kitevő (gyermeket) melléknév | proiectus(3rd) |
kitevő (összeg) melléknév | efficiens [(gen.), efficientis]adjective |
kormányzat szolgálattevője főnév | |
köré tevő főnév | circumdatus [circumdati](2nd) M |
kötelmi jogban a nyilatkozatot tevő személy rejtett fenntartása melléknév | reservatio mentalisadjective |
közhírré tevő melléknév | prolatus(3rd) |
közzétevő főnév | publicista [~ae]noun |
legjótevőbb | benefictissimus(3rd) |
lelkész (szolgálattevő) főnév | |
letevő | deponens [~tis](2nd) |
lomhává tevő (idő) melléknév | iners [inertis (gen.), inertior -or -us, inertissimus -a -um]adjective |
lábát széttevő melléknév | varicus [varica, varicum]adjective |
megtevő melléknév | praestitus(3rd) |
megtevő (utat) melléknév | conficiens [conficientis (gen.), conficientior -or -us, conficientissimus -a -um]adjective efficiens [(gen.), efficientis]adjective |
megátalkodott (eskütevő) melléknév | cantumax acisadjective |
odatevő melléknév | ponens [~tis]adjective |
oroszlánbőrbe öltözött majom (Lucianus) (magát nevetségessé tevő, szájhős) | |
Perillus(rézöntő Athénben, aki Phalaris agrigentumi tyrannusnak ércbikát öntött a gonosztevők megsütésére) | Perillus [~i]M |
próbára tevő melléknév | attentatus(3rd) |
próbára tevő (személy) főnév | temptator [temptatoris](3rd) M |
szemrehányást tevő melléknév | compellatus(3rd) |
szokása ellenére tevő melléknév | insolitus [insolita, insolitum]adjective |
szolgálattevő melléknév | minister [~tri]adjective |
szolgálattevő (egyházi) melléknév | administratorius [administratoria, administratorium]adjective |
szolgálattevő nő főnév | ministra [ministrae](1st) F |
számottevő melléknév | considerabilis [~e](2nd) non temnendusadjective |
sürgő-forgó semmittevő (egyén) főnév | ardalio [ardalionis](3rd) M ardelio [ardelionis](3rd) M |
természete ellenére tevő melléknév | insolitus [insolita, insolitum]adjective |
tönkretevő melléknév | conficiens [conficientis (gen.), conficientior -or -us, conficientissimus -a -um]adjective obtritus(3rd) sepeliens entis(2nd) |
tönkretevő (személy) főnév | afflictor [afflictoris](3rd) M |
vallomást tevő | confessus(3rd) deponens [~tis](2nd) |
vknek elébe tevő | antelatus(3rd) |