German | Hungarian |
---|---|
die Wiege [der Wiege; die Wiegen] Substantiv [ˈviːɡə] | bölcső◼◼◼főnévAludt a gyermek a bölcsőben. = Das Kind lag schlafend in der Wiege. |
das Wiegegeld Substantiv | mérési díjkifejezés |
abwiegeln [wiegelte ab; hat abgewiegelt] Verb [ˈapˌviːɡl̩n] | lecsillapít◼◼◼ige |
aufwiegeln [wiegelte auf; hat aufgewiegelt] (zu mit Dativ) Verb [ˈaʊ̯fˌviːɡl̩n] | bujtogat (vmire)◼◼◼ige felbujt (vmire)◼◻◻ige |
aufwiegeln [wiegelte auf; hat aufgewiegelt] (gegen mit Akkusativ) Verb [ˈaʊ̯fˌviːɡl̩n] | izgat valaki/valami ellen hkifejezés valaki/valami ellen hangolkifejezés |
das Wiegemesser [des Wiegemessers; die Wiegemesser] Substantiv [ˈviːɡəˌmɛsɐ] | darabolókés (íves)◼◼◼főnév aprítókésfőnév bárdkésfőnév fűszervágó (kés)főnév zöldségvágó (kés)főnév ívkésfőnév |
wiegen [wog; hat gewogen] Verb [ˈviːɡn̩] | lemér◼◼◼ige súlya van◼◻◻kifejezés súlyt nyomkifejezés nyom vmennyitkifejezés |
wiegen [wiegte, hat gewiegt] Verb [ˈviːɡn̩] | ringat◼◼◼ige |
wiegen, sich [wiegte, hat gewiegt] Verb | ringatózik◼◼◼ige |
wiegend Adjektiv [ˈviːɡn̩t] | ringató◼◼◼melléknév |
der Wiegendruck [des Wiegendruck(e)s; die Wiegendrucke] Substantiv | inkunábulumfőnév ősnyomatfőnév ősnyomtatványfőnév |
das Wiegenfest [des Wiegenfestes; die Wiegenfeste] Substantiv [ˈviːɡn̩ˌfɛst] | születésnapfőnév |
das Wiegenlied [des Wiegenlied(e)s; die Wiegenlieder] Substantiv [ˈviːɡn̩ˌliːt] | bölcsődal◼◼◼főnév |
der Wiegeschein Substantiv | mérőcédulafőnév |
wie gebannt stand er da | |
Wie geht es dir/geht's? – Na, so mittelprächtig! | |
Wie geht es dir? | Hogy vagy?◼◼◼ |
Wie geht's? | Hogy vagy?◼◼◼ |
Wie gewonnen, so zerronnen. | |
die Abwiegelung [der Abwiegelung; die Abwiegelungen] Substantiv | megnyugtatásfőnév |
abwiegen [wog ab; hat abgewogen] Verb [ˈapˌviːɡn̩] | lemér◼◼◼ige kimér◼◼◼ige megmér◼◼◻ige |
schwerwiegend [schwerwiegender; am schwerwiegendsten] Adjektiv [ˈʃveːɐ̯ˌviːɡn̩t] | súlyos◼◼◼melléknévEz súlyos hiba volt. = Das war ein schwerwiegender Fehler. végzetes◼◼◻melléknév nyomós◼◻◻melléknév |