German | Hungarian |
---|---|
erlegt [ɛɐ̯ˈleːkt] | |
erlegen [erlegte; hat erlegt] Verb [ɛɐ̯ˈleːɡn̩] | elejt (vadat)◼◼◼ige megöl◼◼◻ige |
auferlegen [erlegte auf; hat auferlegt] Verb | kiszab◼◼◼ige kiró◼◼◼ige kivet◼◼◼ige nyakába varrkifejezés ráteszige rárakige |
er legte auf das Feuer nach | |
Er legte sich für mich ein. | |
auseinanderlegen [legte auseinander; hat auseinanderlegt] Verb | elkülönítige szétszedige |
hinterlegen [hinterlegte; hat hinterlegt] Verb [ˌhɪntɐˈleːɡn̩] | letétbe helyez◼◼◼kifejezés hátrahelyezige hátrateszige |
unterlegen [unterlegte; hat unterlegt] Verb [ˌʊntɐˈleːɡn̩] | igazol [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige alátámaszt◼◼◼ige bizonyít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◻ige elmarad◼◼◻ige hátrányban van◼◼◻kifejezés veszít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◻ige alacsonyabbrendű◼◼◻ige bélel [~t, ~jen, ~ne]◼◻◻ige ráfog◼◻◻ige tulajdonít [~ott, ~son, ~ana]◼◻◻ige alul maradókifejezés alárakige aláteszige |
unüberlegt Adjektiv [ˈʊnʔyːbɐˌleːkt] | meggondolatlan◼◼◼melléknévMiért olyan meggondolatlanul cselekszenek az emberek? = Warum handeln die Leute so unüberlegt? megfontolatlan◼◻◻melléknév |
unüberlegte Tat | |
unüberlegter Schritt | |
die Unüberlegtheit [der Unüberlegtheit; die Unüberlegtheiten] Substantiv | meggondolatlanság [~ot, ~a]◼◼◼főnév |
verlegen [verlegte; hat verlegt] Verb [fɛɐ̯ˈleːɡn̩] | áthelyez◼◼◼ige áttesz◼◼◻ige kiad (sajtóterméket)◼◼◻ige |