beigen meaning in Hungarian

German	Hungarian
beigen [beigte; hat gebeigt] Verb [ˈbaɪ̯ɡn̩]	(fát) felrakige felrakige felslihtolige
die Beige [der Beige; die Beigen] Substantiv [beːʃ] süddeutsch, schweizerisch	halomfőnév farakásfőnév rakásfőnév
der Leibeigene [ein Leibeigener; des/eines Leibeigenen; die Leibeigenen/zwei Leibeigene] substantiviertes Adjektiv früher	jobbágy (férfi)◼◼◼főnév tört
die Leibeigene [eine Leibeigene; der/einer Leibeigenen; die Leibeigenen/zwei Leibeigene] substantiviertes Adjektiv früher	jobbágy (nő)◼◼◼főnév tört
erbeigen	törzsökös örökös
erbeigen Adjektiv	örökletesmelléknév öröklöttmelléknév ősimelléknév
die Erbeigenschaft Substantiv	öröklött tulajdonságkifejezés
das Erbeigentum Substantiv	öröklöttfőnév örökösfőnév ősi jószágfőnév
klubeigen	klubhoz tartozó
leibeigen Adjektiv [ˈlaɪ̯pˌʔaɪ̯ɡn̩] früher	földhözkötöttmelléknév tört jobbágyi (sorban levő)melléknév
die Leibeigenschaft [der Leibeigenschaft; die Leibeigenschaften] Substantiv [ˈlaɪ̯pʔaɪ̯ɡn̩ʃaft]	jobbágyság◼◼◼főnév

Your history