English | Hungarian |
---|---|
concile verb [UK: kənsˈaɪl] [US: kənsˈaɪl] | kibékítige kiegyenlítige |
be reconciled to (something) verb [UK: bi ˈrek.ən.saɪld tuː ˈsʌm.θɪŋ] [US: bi ˈrek.ən.ˌsaɪld ˈtuː ˈsʌm.θɪŋ] | megbékél (valamivel)◼◼◼ige |
become reconciled to (something) verb [UK: bɪˈkʌm ˈrek.ən.saɪld tuː ˈsʌm.θɪŋ] [US: bɪˈkʌm ˈrek.ən.ˌsaɪld ˈtuː ˈsʌm.θɪŋ] | megbékél (valamivel)◼◼◼ige |
reconcile [reconciled, reconciling, reconciles] verb [UK: ˈrek.ən.saɪl] [US: ˈrek.ən.ˌsaɪl] | összeegyeztet◼◼◼ige megbékél◼◼◻ige kibékít◼◼◻ige összebékít◼◼◻ige megbékít◼◼◻ige összhangba hoz◼◼◻ige elsimít◼◼◻ige kiegyenlít◼◻◻ige egybehangol◼◻◻ige lecsillapít◼◻◻ige véget vetige |
reconcile oneself to (something) verb [UK: ˈrek.ən.saɪl wʌn.ˈself tuː ˈsʌm.θɪŋ] [US: ˈrek.ən.ˌsaɪl wʌn.ˈself ˈtuː ˈsʌm.θɪŋ] | |
reconcilement [reconcilements] noun [UK: ˈrek.ən.saɪl.mənt] [US: ˈrek.ən.saɪl.mənt] | elsimításfőnév kibékítésfőnév kibékülésfőnév kiegyenlítés (véleményeké)főnév lecsillapításfőnév megbékítésfőnév |
reconciler noun | békéltető◼◼◼főnév |
unreconciled adjective [UK: ʌn.ˈrek.ən.saɪld] [US: ʌn.ˈrek.ən.ˌsaɪld] | kibékítetlenmelléknév kiengeszteletlenmelléknév |