eigen betekenis in Hongaars
| Duits | Hongaars |
|---|---|
| eigensinnig [eigensinniger; am eigensinnigsten] Adjektiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌzɪnɪç] | makacs◼◼◼melléknév önfejű◼◼◼melléknév |
| die Eigensinnigkeit Substantiv | önfejűség◼◼◼főnév makacsság◼◼◻főnév dacosságfőnév makacsfőnév nyakas emberkifejezés önfejűfőnév |
| die Eigenstaatlichkeit [der Eigenstaatlichkeit; die Eigenstaatlichkeiten] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌʃtaːtlɪçkaɪ̯t] | államiság◼◼◼főnév tagállami állapotkifejezés |
| eigenständig [eigenständiger; am eigenständigsten] Adjektiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌʃtɛndɪç] | önálló◼◼◼melléknévA legfontosabb, hogy önállóan gondolkozol. = Das Wichtigste ist, dass du eigenständig denkst. |
| die Eigenständigkeit [der Eigenständigkeit; die Eigenständigkeiten] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌʃtɛndɪçkaɪ̯t] | önállóság◼◼◼főnév |
| die Eigensucht [der Eigensucht; —] Substantiv | haszonlesésfőnév önösségfőnév |
| eigensüchtig [eigensüchtiger; am eigensüchtigsten] Adjektiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌzʏçtɪç] | önző◼◼◼melléknév |
| eigentlich Adverb [ˈaɪ̯ɡn̩tlɪç] | valójában◼◼◼határozószóMit akarsz valójában? = Was willst du eigentlich? tulajdonképpen◼◼◼határozószóTulajdonképpen értem. = Eigentlich verstehe ich. voltaképpen◼◼◻határozószóKi voltaképpen ez a John? = Wer ist eigentlich dieser John? alapjában (véve)◼◼◻határozószóMit gondolsz alapjában véve Johnról? = Was denkst du eigentlich über John? |
| eigentlich Adjektiv [ˈaɪ̯ɡn̩tlɪç] | tényleges◼◼◻melléknév valódi◼◼◻melléknév tulajdonképpeni◼◼◻melléknév eredeti◼◼◻melléknév |
| eigentlich alles | |
| die Geranie [der Geranie; die Geranien] (eigentlich richtig: Pelargonie) Substantiv [ɡeˈʁaːni̯ə] | muskátli (Pelargonium)◼◼◼növénynév |
| das Segel des Schiff(e)s (eigentlich die Segel, da der lateinische Name Vela für die Mehrzahl steht) (Sternbild) Astronomie | Vitorla (csillagkép) (latin: Vela)főnév |
| der Eigentliche Langohrigel (Hemiechinus auritus) | füles sün (Hemiechinus auritus)állatnév |
| das Eigentor [des Eigentor(e)s; die Eigentore] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌtoːɐ̯] | öngól◼◼◼főnévLőtt egy öngólt. = Er schoss ein Eigentor. |
| das Eigentum [des Eigentums; (Plural selten:) die Eigentume] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩tuːm] | tulajdon◼◼◼főnévA tulajdon kötelez. = Eigentum verpflichtet. |
| das Eigentum [des Eigentums; (Plural selten:) die Eigentume] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩tuːm] veraltet | birtok◼◼◻főnév |
| der Eigentümer [des Eigentümers; die Eigentümer] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌtyːmɐ] | tulajdonos (férfi)◼◼◼főnévNem ön a ház tulajdonosa? = Sind Sie nicht der Eigentümer dieses Hauses? |
| die Eigentümerin [der Eigentümerin; die Eigentümerinnen] Substantiv [ˈaɪ̯ɡəntyːməʁɪn] | tulajdonos(nő)főnév |
| der Eigentümerschaft Substantiv | tulajdonjog◼◼◼főnév |
| eigentümlich [eigentümlicher; am eigentümlichsten] Adjektiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌtyːmlɪç] | sajátos◼◼◼melléknév különös◼◼◼melléknév |
| eigentümlicherweise | |
| die Eigentümlichkeit [der Eigentümlichkeit; die Eigentümlichkeiten] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩ˌtyːmlɪçkaɪ̯t] | sajátosság◼◼◼főnév |
| der Eigentumsanteil Substantiv | tulajdonrész◼◼◼főnév |
| das Eigentumsdelikt [des Eigentumsdelikt(e)s; die Eigentumsdelikte] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩tuːmsdeˌlɪkt] | tulajdon elleni bűncselekmény◼◼◼kifejezés |
