befehl betekenis in Hongaars
| Duits | Hongaars |
|---|---|
| der Befehl [des Befehl(e)s; die Befehle] Substantiv [bəˈfeːl] | parancs◼◼◼főnév utasítás◼◼◻főnév |
| die Befehl-Ausführungszeit Substantiv | parancs végrehajtási idejekifejezés |
| befehlen (ie) [befahl; hat befohlen] Verb [bəˈfeːlən] | (meg)parancsol◼◼◼ige |
| befehlend Adjektiv [bəˈfeːlənt] | parancsoló◼◼◼melléknév |
| befehlerisch Adjektiv | parancsoló◼◼◼melléknév akaratosmelléknév kényszerítőmelléknév parancsolgatómelléknév |
| befehligen [befehligte; hat befehligt] Verb [bəˈfeːlɪɡn̩] | parancsolni neki◼◼◼kifejezés |
| der Befehls-Ausführungszeit Substantiv | végrehajtási időkifejezés |
| die Befehlsausgabe [der Befehlsausgabe; die Befehlsausgaben] Substantiv | parancshirdetésfőnév parancskiadásfőnév |
| der Befehlscode Substantiv | műveleti kód◼◼◼kifejezés |
| der Befehlsempfänger [des Befehlsempfängers; die Befehlsempfänger] Substantiv | parancs kivitelezőjekifejezés |
| der Befehlsempänger Substantiv | parancs fogadójakifejezés |
| die Befehlsform [der Befehlsform; die Befehlsformen] Substantiv [bəˈfeːlsfɔʁm] | parancsformafőnév |
| befehlsgemäß | |
| die Befehlsgewalt [der Befehlsgewalt; —] Substantiv [bəˈfeːlsɡəˌvalt] | parancsolási jogkifejezés |
| der Befehlshaber [des Befehlshabers; die Befehlshaber] Substantiv [bəˈfeːlsˌhaːbɐ] | parancsnok◼◼◼főnév |
| befehlshaberisch Adjektiv | parancsolómelléknév zsarnokimelléknév |
| der Befehlslandeplatz Substantiv | leszállóhelyfőnév |
| der Befehlsnotstand [des Befehlsnotstand(e)s; die Befehlsnotstände] Substantiv [bəˈfeːlsˌnoːtʃtant] | megparancsolt szükségállapotkifejezés |
| der Befehlssatz [des Befehlssatzes; die Befehlssätze] Substantiv [bəˈfeːlsˌzat͡s] | parancsok jegyzékekifejezés |
| der Befehlston [des Befehlston(e)s; —] Substantiv [bəˈfeːlsˌtoːn] | parancsoló hang◼◼◼kifejezés |
| der Befehlstyp Substantiv | utasítástípusfőnév |
| die Befehlsverknüpfung Substantiv | parancsösszekötésfőnév |
| die Befehlsverweigerung [der Befehlsverweigerung; die Befehlsverweigerungen] Substantiv [bəˈfeːlsfɛɐ̯ˌvaɪ̯ɡəʁʊŋ] | parancsmegtagadás◼◼◼főnév |
| der Befehlsvorrat Substantiv | parancsok jegyzékekifejezés |
| befehlswidrig | |
| der Befehlszähler Substantiv | parancsszámlálófőnév |
| die Befehlsübernahme Substantiv | parancs átvételekifejezés |
| die Befehlsübersicht Substantiv | parancsáttekintésfőnév |
| der Additionsbefehl Substantiv | összeadási parancskifejezés |
| der Administrationsbefehl Substantiv | adminisztrációs parancskifejezés |
| als Notbefehl aufstellen/errichten | |
| anbefehlen [befahl an; hat anbefohlen] Verb [ˈanbəˌfeːlən] | meghagy◼◼◼ige |
