gei bedeutet auf Ungarisch
| Deutsch | Ungarisch |
|---|---|
| geistvoll [geistvoller; am geistvollsten] Adjektiv [ˈɡaɪ̯stˌfɔl] | ötletes◼◻◻melléknév |
| das Geitau [des Geitau(e)s; die Geitaue] Substantiv | tartókötél◼◼◼főnév |
| der Geiz [des Geizes; die Geize] Substantiv [ɡaɪ̯t͡s] | kapzsiság [~ot, ~a]◼◼◼főnévA kapzsiság elpusztítja a lelket és a testet. = Geiz zerstört die Seele und den Körper. fösvénység [~et, ~e]◼◼◼főnév fukarság [~ot, ~a]◼◼◻főnév |
| geizen [geizte; hat gegeizt] Verb [ˈɡaɪ̯t͡sn̩] | fukarkodik [-ott, -jon/-jék, -na/-nék]◼◼◼igeEgy halász élete nem könnyű. Gyakran tombol vihar. Gyakran fukarkodik a tenger. = Das Leben eines Fischers ist nicht einfach. Oft toben Stürme. Oft geizt das Meer. fösvénykedik [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]ige |
| der Geizhals [des Geizhalses; die Geizhälse] Substantiv [ˈɡaɪ̯t͡sˌhals] abwertend | zsugori (ember) [~t, ~ja, ~ak]◼◼◼főnév fösvény (ember) [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév fukar (ember) [~t, ~ja, ~ok]◼◼◻főnév |
| geizig [geiziger; am geizigsten] (Verwandte Form: knausrig) Adjektiv [ˈɡaɪ̯t͡sɪç] umgangssprachlich abwertend | fukar◼◼◼melléknévNe légy oly fukar! = Sei nicht so geizig. zsugori◼◼◼melléknévTényleg zsugoriak a skótok? = Sind die Schotten wirklich geizig? fösvény◼◼◼melléknévA fösvény egy gazdag koldus. = Der Geizige ist ein reicher Bettler. szűkmarkú◼◼◻melléknév |
| geizig [geiziger; am geizigsten] Adjektiv [ˈɡaɪ̯t͡sɪç] | kapzsi◼◼◻melléknév |
| der Geizkragen [des Geizkragens; die Geizkragen] Substantiv [ˈɡaɪ̯t͡sˌkʁaːɡn̩] | fösvény (alak) [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév zsugori [~t, ~ja, ~ak]◼◼◼főnév |
| abgeizen [geizte ab; hat abgegeizt] Verb | (fukarkodva) megtakarítkifejezés |
| ausgeizen [geizte aus; hat ausgegeizt] Verb [ˈaʊ̯sˌɡaɪ̯t͡sn̩] | egyel [~t, ~jen, ~ne]ige ritkít (mellékhajtásokat eltávolít) [~ott, ~son, ~ana]ige |
| abgeizen (sich) [geizte sich ab; hat sich abgegeizt] Verb | fukarkodásával tönkreteszi magátkifejezés saját szájától is megvonja a falatotkifejezés |
| die Geiß [der Geiß; die Geißen] Substantiv [ɡaɪ̯s] | suta [~át, ~ája, ~ák]főnév |
| die Geiß [der Geiß; die Geißen] Substantiv [ɡaɪ̯s] süddeutsch, österreichisch, schweizerisch | (nőstény) kecskefőnév |
| der Geißbart [des Geißbart(e)s; —] Substantiv | |
| der Geißbock [des Geißbock(e)s; die Geißböcke] Substantiv [ˈɡaɪ̯sˌbɔk] süddeutsch, österreichisch, schweizerisch | kecskebakfőnév |
| die Geißel die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv in übertragener Bedeutung | csapás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév átok [átkot, átka, átkok]◼◼◻főnév pusztító/sújtó vészkifejezés |
| die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv landschaftlich | ostor [~t, ~a, ~ok]◼◼◻főnév |
| die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv früher | korbács [~ot, ~a, ~ok]◼◼◻főnév korbács [~ot, ~a, ~ok]◼◼◻főnév |
| die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv Biologie | csilló [~t, ~ja, ~k]főnév |
| der Geißelbruder Substantiv | flagelláns [~t, ~a, ~ok]főnév |
| geißeln [geißelte; hat gegeißelt] Verb [ˈɡaɪ̯sl̩n] | ostoroz [~ott, ~zon, ~na]◼◼◼ige korbácsol [~t, ~jon, ~na]◼◼◻ige |
| das Geißeltierchen [des Geißeltierchens; die Geißeltierchen] Substantiv | ostormoszatfőnév |
| die Geißelung [der Geißelung; die Geißelungen] Substantiv | ostorozás [~t, ~a]◼◼◼főnév |
| der Gewöhnliche Schneeball (auch: Gemeiner Schneeball, Herzbeer, Blutbeer, Dampfbeere, Drosselbeerstrauch, Geißenball, Glasbeere, Schlangenbeere, Wasserholder, Wasser-Schneeball) | kányabangita (labdarózsa, gána, kálenka, kalina, kalinafa, kalinka, kánya, kányafa, veres kánya) (Viburnum opulus)◼◼◼növénynév |
| der Geißfuß [des Geißfußes; die Geißfüße] Substantiv | feszítőrúdfőnév |
