Germană | Maghiară |
---|---|
das Geitau [des Geitau(e)s; die Geitaue] Substantiv | tartókötél◼◼◼főnév |
der Geiz [des Geizes; die Geize] Substantiv [ɡaɪ̯t͡s] | kapzsiság◼◼◼főnévA kapzsiság elpusztítja a lelket és a testet. = Geiz zerstört die Seele und den Körper. fösvénység◼◼◼főnév fukarság◼◼◻főnév |
geizen [geizte; hat gegeizt] Verb [ˈɡaɪ̯t͡sn̩] | fukarkodik◼◼◼igeEgy halász élete nem könnyű. Gyakran tombol vihar. Gyakran fukarkodik a tenger. = Das Leben eines Fischers ist nicht einfach. Oft toben Stürme. Oft geizt das Meer. fösvénykedikige |
der Geizhals [des Geizhalses; die Geizhälse] Substantiv [ˈɡaɪ̯t͡sˌhals] abwertend | zsugori (ember)◼◼◼főnév fösvény (ember)◼◼◼főnév fukar (ember)◼◼◻főnév |
geizig [geiziger; am geizigsten] (Verwandte Form: knausrig) Adjektiv [ˈɡaɪ̯t͡sɪç] umgangssprachlich abwertend | fukar◼◼◼melléknévNe légy oly fukar! = Sei nicht so geizig. zsugori◼◼◼melléknévTényleg zsugoriak a skótok? = Sind die Schotten wirklich geizig? fösvény◼◼◼melléknévA fösvény egy gazdag koldus. = Der Geizige ist ein reicher Bettler. szűkmarkú◼◼◻melléknév |
geizig [geiziger; am geizigsten] Adjektiv [ˈɡaɪ̯t͡sɪç] | kapzsi◼◼◻melléknév |
der Geizkragen [des Geizkragens; die Geizkragen] Substantiv [ˈɡaɪ̯t͡sˌkʁaːɡn̩] | fösvény (alak)◼◼◼főnév zsugori◼◼◼főnév |
abgeizen [geizte ab; hat abgegeizt] Verb | (fukarkodva) megtakarítkifejezés |
ausgeizen [geizte aus; hat ausgegeizt] Verb [ˈaʊ̯sˌɡaɪ̯t͡sn̩] | egyelige |
abgeizen (sich) [geizte sich ab; hat sich abgegeizt] Verb | fukarkodásával tönkreteszi magátkifejezés saját szájától is megvonja a falatotkifejezés |
die Geiß [der Geiß; die Geißen] Substantiv [ɡaɪ̯s] | sutafőnév |
die Geiß [der Geiß; die Geißen] Substantiv [ɡaɪ̯s] süddeutsch, österreichisch, schweizerisch | (nőstény) kecskefőnév |
der Geißbart [des Geißbart(e)s; —] Substantiv | |
der Geißbock [des Geißbock(e)s; die Geißböcke] Substantiv [ˈɡaɪ̯sˌbɔk] süddeutsch, österreichisch, schweizerisch | kecskebakfőnév |
die Geißel die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv in übertragener Bedeutung | csapás◼◼◼főnév átok◼◼◻főnév pusztító/sújtó vészkifejezés |
die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv landschaftlich | ostor◼◼◻főnév |
die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv früher | korbács◼◼◻főnév korbács◼◼◻főnév |
die Geißel [der Geißel; die Geißeln] Substantiv Biologie | csillófőnév |
der Geißelbruder Substantiv | flagellánsfőnév |
geißeln [geißelte; hat gegeißelt] Verb [ˈɡaɪ̯sl̩n] | ostoroz◼◼◼ige korbácsol◼◼◻ige |
das Geißeltierchen [des Geißeltierchens; die Geißeltierchen] Substantiv | ostormoszatfőnév |
die Geißelung [der Geißelung; die Geißelungen] Substantiv | ostorozás◼◼◼főnév |
der Gewöhnliche Schneeball (auch: Gemeiner Schneeball, Herzbeer, Blutbeer, Dampfbeere, Drosselbeerstrauch, Geißenball, Glasbeere, Schlangenbeere, Wasserholder, Wasser-Schneeball) | kányabangita (labdarózsa, gána, kálenka, kalina, kalinafa, kalinka, kánya, kányafa, veres kánya) (Viburnum opulus)◼◼◼növénynév |
der Geißfuß [des Geißfußes; die Geißfüße] Substantiv | feszítőrúdfőnév gérvésőfőnév |