verw. означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| verwechselbar | |
| verwechseln [verwechselte; hat verwechselt] Verb [fɛɐ̯ˈvɛksl̩n] | összetéveszt◼◼◼igeÖsszetévesztettem őt a nővérével. = Ich habe sie mit ihrer Schwester verwechselt. felcserél◼◼◻ige összecserél◼◼◻igeÖsszecserélték a bőröndjeiket. = Sie haben ihre Koffer verwechselt. |
| die Verwechselung [der Verwechselung; die Verwechselungen] Substantiv | összetévesztés◼◼◼főnév elcserélésfőnév összevisszaság [~ot, ~a]főnév |
| die Verwechslung [der Verwechslung; die Verwechslungen] Substantiv [fɛɐ̯ˈvɛkslʊŋ] | összetévesztés◼◼◼főnév összecserélés◼◼◻főnév |
| verwegen [verwegener; am verwegensten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈveːɡn̩] | vakmerő◼◼◼melléknév rámenős◼◻◻melléknév vagány◼◻◻melléknév |
| die Verwegenheit [der Verwegenheit; die Verwegenheiten] Substantiv [fɛɐ̯ˈveːɡn̩haɪ̯t] | vakmerőség [~et, ~e]◼◼◼főnév rámenősség [~et, ~e]főnév vagányság [~ot, ~a]főnév |
| verwehen [verwehte; hat/ist verweht] Verb [fɛɐ̯ˈveːən] | elfúj (szél)◼◼◼ige |
| verwehren [verwehrte; hat verwehrt] Verb [fɛɐ̯ˈveːʁən] | megakadályoz◼◼◼ige megtilt◼◼◻ige meggátol◼◼◻ige |
| die Verwehrung [der Verwehrung; die Verwehrungen] Substantiv | megakadályozás◼◼◼főnév megtiltás◼◻◻főnév meggátlásfőnév |
| die Verwehung [der Verwehung; die Verwehungen] Substantiv | elfújásfőnév |
| verweiblichen [verweiblichte; ist verweiblicht] Verb [fɛɐ̯ˈvaɪ̯plɪçn̩] | elnőiesedik◼◼◼ige nőies vonásokat vesz felkifejezés |
| Verweiblichung | |
| verweichlichen [verweichlichte; ist verweichlicht] Verb [fɛɐ̯ˈvaɪ̯çlɪçn̩] | elpuhul◼◼◼ige elkényelmesedik◼◻◻ige |
| verweichlichen [verweichlichte; hat verweichlicht] Verb [fɛɐ̯ˈvaɪ̯çlɪçn̩] | elkényeztet◼◼◻ige elpuhít◼◻◻ige |
| verweichlicht Adjektiv [fɛɐ̯ˈvaɪ̯çlɪçt] | puhány◼◼◼melléknév nőies (férfi)◼◼◻melléknév elpuhult◼◻◻melléknév elkényelmesedettmelléknév |
| die Verweichlichung [der Verweichlichung; die Verweichlichungen] Substantiv | elpuhultság [~ot, ~a]◼◼◼főnév nőiesség [~et, ~e]főnév |
| der Verweigerer [des Verweigerers; die Verweigerer] Substantiv | visszautasító◼◼◼főnév nem hajlandó vmit tennikifejezés |
| verweigern [verweigerte; hat verweigert] Verb [fɛɐ̯ˈvaɪ̯ɡɐn] | megtagad◼◼◼ige |
| die Verweigerung [der Verweigerung; die Verweigerungen] Substantiv [fɛɐ̯ˈvaɪ̯ɡəʁʊŋ] | megtagadás◼◼◼főnév |
