Венгерский | Немецкий |
---|---|
bizonyító melléknév | bewiesen◼◼◼ »Adjektiv attestierend »Adjektiv |
bizonyító erejű kifejezés | beweiskräftig◼◼◼ »Adjektiv argumentativ [argumentativer; am argumentativsten] »Adjektiv |
bizonyító erő kifejezés | die Beweiskraft [der Beweiskraft; —]◼◼◼ »Substantiv |
bizonyító passzus kifejezés | die Beweisstelle »Substantiv |
bizonyító szöveghely kifejezés | die Belegstelle [der Belegstelle; die Belegstellen] »Substantiv die Beweisstelle »Substantiv |
adósságot bizonyító papír kifejezés | der Schuldschein [des Schuldschein(e)s; die Schuldscheine] »Substantiv |
azonosságot bizonyító dolog kifejezés | der Identitätsnachweis [des Identitätsnachweises; die Identitätsnachweise] »Substantiv |
indicium (önmagában nem bizonyító erejű tény) főnév jog | das Indiz [des Indizes; die Indizien]◼◼◼ »Substantiv |
képességet bizonyító bizonyítvány kifejezés | das Tauglichkeitszeugnis »Substantiv |