bizonyító znamená v Nemčina

Maďarčina	Nemčina
bizonyító melléknév	bewiesen◼◼◼Adjektiv [bəˈviːzn̩] attestierendAdjektiv [atɛsˈtiːʁənt]
bizonyító erejű kifejezés	beweiskräftig◼◼◼Adjektiv argumentativ [argumentativer; am argumentativsten]Adjektiv [aʁɡumɛntaˈtiːf] bildungssprachlich
bizonyító erő kifejezés	die Beweiskraft [der Beweiskraft; —]◼◼◼Substantiv [bəˈvaɪ̯sˌkʁaft]
bizonyító passzus kifejezés	die BeweisstelleSubstantiv
bizonyító szöveghely kifejezés	die Belegstelle [der Belegstelle; die Belegstellen]Substantiv [bəˈleːkˌʃtɛlə] die BeweisstelleSubstantiv
adósságot bizonyító papír kifejezés	der Schuldschein [des Schuldschein(e)s; die Schuldscheine]Substantiv [ˈʃʊltʃaɪ̯n]
azonosságot bizonyító dolog kifejezés	der Identitätsnachweis [des Identitätsnachweises; die Identitätsnachweise]Substantiv
indicium (önmagában nem bizonyító erejű tény) főnév jog	das Indiz [des Indizes; die Indizien]◼◼◼Substantiv [ɪnˈdiːt͡s] Rechtssprache
képességet bizonyító bizonyítvány kifejezés	das TauglichkeitszeugnisSubstantiv

História vyhľadávania