Ungersk-Latinsk ordbok »

magát betyder på latinska

UngerskaLatinska
magát főnév

ipsum -am, -um(3rd)
noun

senoun

magát,

sese

magát az állammal elválhatatlanul összeköti

indui se reipublicae

magát behízelgő

arreptus(3rd)

magát egy sorba állítja valakivel (dat, cum) ige

exaequo [exaequare, exaequavi, exaequatus](1st)
verb

magát elragadtató főnév

processus [processus](4th) M
noun

magát feláldozó melléknév

devotus [devota -um, devotior -or -us, devotissimus -a -um]adjective

magát gyötört

afflictatus(3rd)

magát kiragadott melléknév

abstractus [abstracta, abstractum]adjective

magát kínzó melléknév

laboriosus [laboriosa, laboriosum]adjective

magát kínzón határozószó

laborioseadverb

magát kínálgató (nő) melléknév

prostibilis [prostibilis, prostibile]adjective

magát kínálás főnév

prostitutio [prostitutionis](3rd) F
noun

magát lealacsonyítja

se temnit

magát megadó melléknév

deditus [dedita -um, deditior -or -us, deditissimus -a -um]adjective

magát megalázza

se temnit

magát megfeszítő

enisus(3rd)

enixus(3rd)

magát megéreztető (szagával) melléknév

olens [(gen.), olentis]adjective

magát mérsékelő (in és abl) melléknév

temperans [(gen.), temperantis]adjective

temperatus [temperata -um, temperatior -or -us, temperatissimus -a -um]adjective

magát mérséklő (szó) melléknév

parcus [parca, parcum]adjective

magát mérséklően (szól) határozószó

parce [parcius, parcissime]adverb

magát nem tartóztató melléknév

incontinens [(gen.), incontinentis]adjective

magát nem tartóztatóan

incontinenter

magát rászánt

inductus(3rd)

magát sokakkal összeköti

se cum multis colligat

magát tartó főnév

obtentus [obtentus](4th) M
noun

magát valaminek átadó főnév

indultus [indulti](2nd) M
noun

magát valaminek átadó melléknév

devotus [devota -um, devotior -or -us, devotissimus -a -um]adjective

indulgens [indulgentis (gen.), indulgentior -or -us, indulgentissimus -a -um]adjective

magát valamire adott főnév

amplexus [amplexus](4th) M
noun

magát valamire adó melléknév

applicatus [applicata, applicatum]adjective

magát valamire eltökélő melléknév

destinatus [destinata, destinatum]adjective

magát valamire hévvel ráadó

arreptus(3rd)

magát valamire ráadó

capessiturus(3rd)

magát valamire szánó melléknév

destinatus [destinata, destinatum]adjective

magát vitető

gestatus(3rd)

magát észrevétető (szagával) melléknév

olens [(gen.), olentis]adjective

12