Ungersk-Latinsk ordbok »
erkölcsi betyder på latinska
| Ungerska | Latinska |
|---|---|
| erkölcsi melléknév | ethicus [ethica, ethicum]adjective mor. (moralis)adjective moralis [moralis, morale]adjective |
| erkölcsi bizonyosság | |
| erkölcsi bírók | |
| erkölcsi durvaság főnév | asperitas [asperitatis](3rd) F |
| erkölcsi eltévelyedés főnév | aberratio [aberrationis](3rd) F |
| erkölcsi erő | |
| erkölcsi jóság | honestum [~i]N |
| erkölcsi keménység főnév | asperitas [asperitatis](3rd) F |
| erkölcsi követelményeknek megfelelő | eticus(3rd) Gr |
| erkölcsi lehetetlenség | |
| erkölcsi megtévelyedés főnév | aberratio [aberrationis](3rd) F |
| erkölcsi mozzanatok | |
| erkölcsi személy | |
| erkölcsi szigor főnév | asperitas [asperitatis](3rd) F |
| erkölcsi tisztaság főnév | castimonia [castimoniae](1st) F castitas [castitatis](3rd) F puritanismus [puritanismi](2nd) M sanctitas [sanctitatis](3rd) F |
| erkölcsi édekeltséget kifejező részeshatározó eset | |
| erkölcsi és polgári | |
| erkölcsileg határozószó | moraliteradverb |
| erkölcsileg semleges | amoralis(2nd) |
| a erkölcsi filozófia nyilvános tanára | |
| a feltétlen, belső erkölcsi parancs (Kant) | |
| a gondnok az árváért nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is felelős (Paulus) | tutor non rebus dumtaxat, sed et moribus pupilli praeponitur |
| a gondolatokat nem lehet jogi eljárással büntetni (Ulpianus)(erkölcsileg, vagy vallásilag lehet) | |
| akinek meg van engedve a cél, az eszközök is megengedettek (Hobbes) (a cél szentesíti az eszközt) Erkölcsileg nem megengedett, noha sokan alkalmazták | |
| az a legkellemesebb barátság, amelyet hasonló erkölcsi felfogás fűz össze (Cicero) | est ea iucundissima amicitia, quam similitudo morum coniugavit |
| az erkölcsi rút | turpe [~is]N |
| beszámíthatatlanság (erkölcsi és jogi tekintetben) főnév | imputabilitas [imputabilitatis](3rd) F |
| erény (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév | bonum [boni](2nd) N |
| felettes én (a személyiség eszmei erkölcsi rétege) | |
| határozott parancs; az erkölcsi kötelesség parancsa, amely - függetlenül minden hasznossági szempont mérlegelésétől - kötelez (Kant elve) | |
| hibának számítják (erkölcsi) | |
| jelesség (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév | bonum [boni](2nd) N |
| jó (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév | bonum [boni](2nd) N |
| jó törvények inkább erkölcsi elvekből születnek (Macrobius) |
