Ungarsk | Latinsk |
---|---|
erkölcsi melléknév | ethicus [ethica, ethicum]adjective mor. (moralis)adjective moralis [moralis, morale]adjective |
erkölcsi bizonyosság | |
erkölcsi bírók | |
erkölcsi durvaság főnév | asperitas [asperitatis](3rd) F |
erkölcsi eltévelyedés főnév | aberratio [aberrationis](3rd) F |
erkölcsi erő főnév | virtus utisnoun |
erkölcsi jóság főnév | honestum [~i]noun |
erkölcsi keménység főnév | asperitas [asperitatis](3rd) F |
erkölcsi követelményeknek megfelelő melléknév | eticus(3rd) Gr |
erkölcsi lehetetlenség | |
erkölcsi megtévelyedés főnév | aberratio [aberrationis](3rd) F |
erkölcsi mozzanatok | |
erkölcsi személy | |
erkölcsi szigor főnév | asperitas [asperitatis](3rd) F |
erkölcsi tisztaság főnév | castimonia [castimoniae](1st) F castitas [castitatis](3rd) F puritanismus [puritanismi](2nd) M sanctitas [sanctitatis](3rd) F |
erkölcsi édekeltséget kifejező részeshatározó eset | |
erkölcsi és polgári | |
erkölcsileg határozószó | moraliteradverb |
erkölcsileg semleges melléknév | amoralis(2nd) |
a erkölcsi filozófia nyilvános tanára | |
a feltétlen, belső erkölcsi parancs (Kant) | |
a gondnok az árváért nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is felelős (Paulus) | tutor non rebus dumtaxat, sed et moribus pupilli praeponitur |
a gondolatokat nem lehet jogi eljárással büntetni (Ulpianus)(erkölcsileg, vagy vallásilag lehet) | |
akinek meg van engedve a cél, az eszközök is megengedettek (Hobbes) (a cél szentesíti az eszközt) Erkölcsileg nem megengedett, noha sokan alkalmazták | |
az a legkellemesebb barátság, amelyet hasonló erkölcsi felfogás fűz össze (Cicero) | est ea iucundissima amicitia, quam similitudo morum coniugavit |
az erkölcsi rút | turpe [~is]N |
beszámíthatatlanság (erkölcsi és jogi tekintetben) főnév | imputabilitas [imputabilitatis](3rd) F |
erény (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév | bonum [boni](2nd) N |
felettes én (a személyiség eszmei erkölcsi rétege) | |
határozott parancs; az erkölcsi kötelesség parancsa, amely - függetlenül minden hasznossági szempont mérlegelésétől - kötelez (Kant elve) | |
hibának számítják (erkölcsi) | |
jelesség (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév | bonum [boni](2nd) N |
jó (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév | bonum [boni](2nd) N |
jó törvények inkább erkölcsi elvekből születnek (Macrobius) |