| Latinsk | Ungarsk |
|---|
honestum [~i] noun
N | erényfőnév tisztességfőnév |
| honestum [~i] N | a szép az illő erkölcsi jóság |
| honestum est adjective | tisztességesmelléknév |
| animo corrupto nihil honestum init | a romlott lélekről minden tisztességes lepereg (Tacitus) |
| cura quid expediat, prior est, quam quod sit honestum | tisztességet alig néznek, csakis azt, ami hasznos (Ovidius) |
| feminis lugere honestum est, viris meminisse | a tisztesség úgy kívánja, hogy a nőket gyászoljuk, a férfiakról pedig megemlékezzünk (Tacitus) |
| honos honestum decoret, inhonestum notat | a méltó embert a kitüntetés díszíti, a méltatlant pedig megbélyegzi (Publilius Syrus) |
| in quattuor partes honestum dividi solet: prudentiam, iustitiam, fortitudinem et temperantiam | a tisztességes életnek négy alkotó elemét szokás megkülönböztetni: az okosságot, az igazságosságot, a lelki erősséget és a mértékletességet (Cicero) (ezeket sarkalatos erényeknek is mondjuk) |
| nihil honestum esse potest, quod iustitia vacat | semmi sem tisztességes, ha nincs benne igazságosság (Cicero) |
| nil honestum esse potest quod iustitia vacat | nem lehet az tisztességes, amiben nincs igazságosság (Cicero) |
| non omne, quod licet, honestum est | nem minden tisztességes, amit szabad |
| non omne quod licet, honestum est | nem minden, ami megengedett, egyben tisztességes is (a törvény nem tilthat meg mindent, az erkölcsi norma azonban akkor is él) |
| quid decet, honestum est et quod honestum est, decet | ami illő, az tisztességes, ami tisztességes, az illő (Cicero) |
| quod rectum et honestum et virtute est, id solum opinor bonum | ami helyes, tisztességes és erényes, egyedül azt vélem jónak |
