Tysk-Ungersk ordbok »

wacke betyder på ungerska

TyskaUngerska
die Wacke [der Wacke; die Wacken] Substantiv
[ˈvakə]
landschaftlich, sonst veraltet

kavicsfőnév

kő(zet)törmelékfőnév

törmelékkő(zet)főnév

die Wackelei [der Wackelei; die Wackeleien] Substantiv

billegésfőnév

ingásfőnév

kilazultságfőnév

wackelig [wackeliger; am wackeligsten] Adjektiv
[ˈvakəlɪç]

rozoga◼◼◼melléknév

billegő◼◼◻melléknév

ingadozó◼◻◻melléknév

ingó◼◻◻melléknév

der Wackelkontakt [des Wackelkontakt(e)s; die Wackelkontakte] Substantiv
[ˈvakl̩kɔnˌtakt]

kontaktushiba◼◼◼főnév

wackeln [wackelte; hat/ist gewackelt] Verb
[ˈvakl̩n]

ráz◼◼◼ige

mozog◼◼◼ige

mozgat◼◼◼ige

inog◼◼◻igeInog az asztal. = Der Tisch wackelt.

billeg◼◼◻igeBilleg az asztal. = Der Tisch wackelt.

ingadozik◼◼◻ige

imbolyog◼◻◻igeImbolyog az asztal. = Dieser Tisch wackelt.

reszket◼◻◻ige

botorkálige

wackeln [wackelte; hat gewackelt] Verb
[ˈvakl̩n]

remeg◼◼◻igeRemegett az egész épület. = Das ganze Gebäude wackelte.

billeg◼◼◻igeBilleg az asztal. = Der Tisch wackelt.

dülöngél◼◻◻ige

der Wackelpeter [des Wackelpeters; die Wackelpeter] Substantiv
[ˈvakl̩ˌpeːtɐ]

hiperaktív gyerekkifejezés

zselatinpudingfőnév
közb, tréf

anwackeln [wackelte an; ist angewackelt] Verb
[ˈanˌvakl̩n]

bizonytalan léptekkel közeledikkifejezés

dülöngélve jönkifejezés

dülöngélve közeledikkifejezés

odaimbolyogige

odatámolyogige

támolyogva jönkifejezés

támolyogva közeledikkifejezés

wacker [wackerer; am wackersten] Adjektiv
[ˈvakɐ]

derék◼◼◼melléknév

bátor◼◼◻melléknév

derekas◼◻◻melléknév

der Wackerstein [des Wackerstein(e)s; die Wackersteine] Substantiv
[ˈvakɐˌʃtaɪ̯n]
landschaftlich

kő(zet)törmelékfőnév

törmelékkő(zet)főnév

abzwacken [zwackte ab; hat abgezwackt] Verb
[ˈapˌt͡svakn̩]

lecsíp◼◼◼ige

kicsikarige

die Nase wackelt ihm

füllentige

12