Tyska | Ungerska |
---|---|
keck [kecker; am kecksten] Adjektiv [kɛk] | pimasz◼◼◼melléknév hetyke◼◼◻melléknév szemtelen◼◼◻melléknév helykemelléknév |
keckern [keckerte; hat gekeckert] Verb [ˈkɛkɐn] | |
die Keckheit [der Keckheit; die Keckheiten] Substantiv | hetykeség◼◼◼főnév fölényességfőnév |
erkecken [erkeckte; ist erkeckt] Verb [ɛɐ̯ˈkɛkn̩] | merészelige merészkedikige |