Tysk-Ungarsk ordbok »

star betyr ungarsk

TyskUngarsk
der Star [des Stars; die Stars] (Kurzform für Starboot) Substantiv
[ʃtaːɐ̯]
Segeln

sztár◼◼◼főnév
hajó
Ma láttam egy sztárt. = Heute habe ich einen Star gesehen.

csillaghajó◼◻◻főnév
hajó

der Star [des Stars; die Stars] Substantiv
[ʃtaːɐ̯]
Theater, Film

sztár◼◼◼főnév
színház, film
Ma láttam egy sztárt. = Heute habe ich einen Star gesehen.

der Star [des Star(e)s; (Plural selten:) die Stare] Substantiv
[ʃtaːɐ̯]
volkstümlich

hályog◼◼◻főnév
orv

der Star [des Star(e)s; die Stare] (schweizerisch: die Staren) Substantiv
Zoologie

seregély (Sturnus vulgaris)◼◼◻állatnév
zoo
Ma láttam egy seregélyt. = Heute habe ich einen Star gesehen.

Starallüren haben

sztárallűrjei vannak

úgy viselkedik, mint egy sztár

der Staranwalt [des Staranwalt(e)s; die Staranwälte] Substantiv
[ˈstaːɐ̯ʔanˌvalt]

sztárügyvéd◼◼◼főnév

das Staraufgebot [des Staraufgebot(e)s; die Staraufgebote] Substantiv

sztárajánlatfőnév

sterben an [starb; ist gestorben] (mit Dativ) Verb

meghal (vmiben)◼◼◼kifejezés

absterben [starb ab; ist abgestorben] Verb
[ˈapˌʃtɛʁbn̩]

elhal◼◼◼ige

elsorvad◼◻◻ige

aussterben (stirbt aus) [starb aus; ist ausgestorben] Verb
[ˈaʊ̯sˌʃtɛʁbn̩]

kihal◼◼◼igeAzt hittük, kihaltak. = Wir dachten, dass sie ausgestorben sind.

kipusztul◼◼◻ige

kivészige

dahinsterben [starb dahin; ist dahingestorben] Verb
gehoben

meghal◼◼◼ige

sterben [starb (stürbe); ist gestorben] Verb
[ˈʃtɛʁbn̩]

meghal◼◼◼igeMeghalt John. = John ist gestorben.

wegsterben [starb weg; ist weggestorben] Verb
[ˈvɛkˌʃtɛʁbn̩]

meghal◼◼◼ige

elhalálozige

die Starbesetzung [der Starbesetzung; die Starbesetzungen] Substantiv

sztárokból álló/parádés szereposztáskifejezés
színház

starblind

hályogtól vak

das Starboot (Kurzform: Star) Substantiv
Segeln

csillaghajó◼◼◼főnév
hajó

sztárfőnév
hajó

der Stardirigent [des Stardirigenten; die Stardirigenten] Substantiv
[ˈstaːɐ̯diʁiˌɡɛnt]

sztárkarmester◼◼◼főnév

der Stargast [des Stargast(e)s; die Stargäste] Substantiv
[ˈstaːɐ̯ˌɡast]

sztárvendég◼◼◼főnév

stark [stärker; am stärksten] Adjektiv
[ʃtaʁk]

erős◼◼◼melléknév
átv is
Ő erős. = Er ist stark.

tartós◼◼◻melléknév

stabil◼◼◻melléknév

vastag◼◼◻melléknévA villám kettéhasította a vastag tölgyfát. = Des Blitzes Flammenmacht spaltete diese starke Eiche.

hatásos◼◼◻melléknév
átv

izmos◼◼◻melléknév

terjedelmes◼◻◻melléknév

testes◼◻◻melléknév

tartalmas◼◻◻melléknév
átv

der Starkasten Substantiv

seregélyducfőnév

das Starkbier [des Starkbieres/Starkbiers;(Sorten:) die Starkbiere] Substantiv
[ˈʃtaʁkˌbiːɐ̯]

nagy alkoholtartalmú sörkifejezés

Starke Wechselwirkung

erős kölcsönhatás◼◼◼

starke Winde

erős szél◼◼◼

starker Wind

erős szél◼◼◼

starkknochig

erős csontú

12