Tysk | Ungarsk |
---|---|
die Abfertigungszeit Substantiv | kezelési időkifejezés menesztési időkifejezés |
die Abfluggeschwindigkeit Substantiv | felszállási sebességkifejezés repülő elindulási sebességekifejezés |
die Abflugszeit [der Abflugszeit; die Abflugszeiten] Substantiv | indulási időpont (repülő)◼◼◼kifejezés felszállás időpontjakifejezés |
das Abfragekriterium Substantiv | kérdési kritériumkifejezés |
abführendes Mittel Phrase | hashajtó szerkifejezés |
das Abführmittel [des Abführmittels; die Abführmittel] Substantiv [ˈapfyːɐ̯ˌmɪtl̩] | hashajtó szer◼◼◼kifejezés laxáns [~, ~]főnév |
die Abgängigkeitsanzeige [der Abgängigkeitsanzeige; die Abgängigkeitsanzeigen] Substantiv [ˈapɡɛŋɪçkaɪ̯t͡sˌʔant͡saɪ̯ɡə] | |
die Abgangszeit Substantiv | indulási időkifejezés |
der Abgasaustrittskanal Substantiv | kipufogógáz kilépő csatornájakifejezés |
abgearbeitet Adjektiv [ˈapɡəˌʔaʁbaɪ̯tət] | ledolgozott (munka)◼◼◼melléknév elintézett (munka)◼◻◻melléknév |
abgebrauchte Witze Phrase | elcsépelt viccekkifejezés ócska viccekkifejezés |
die Abgebrühtheit [der Abgebrühtheit; die Abgebrühtheiten] Substantiv | érzéketlenség [~et, ~e]◼◼◼főnév gátlástalanság [~ot, ~a]főnév minden hájjal megkentségkifejezés |
abgedroschener Witz Phrase | ócska vicckifejezés szakállas vicckifejezés |
die Abgedroschenheit [der Abgedroschenheit; —] Substantiv | gyakran ismételt közhelykifejezés |
die Abgefeimtheit [der Abgefeimtheit; die Abgefeimtheiten] Substantiv | minden hájjal megkentségkifejezés ravaszság [~ot, ~a]főnév |
abglitschen [glitschte ab; hat abgeglitsch] Verb | lesiklikige |
abgeglitten Adjektiv [ˈapɡəˌɡlɪtn̩] | lecsúszott◼◼◼melléknév |
abgleiten [glitt ab; ist abgeglitten] Verb [ˈapˌɡlaɪ̯tn̩] | lecsúszik◼◼◼ige lesiklik◼◻◻ige |
die Abgeklärtheit [der Abgeklärtheit] Substantiv [ˈapɡəˌklɛːɐ̯thaɪ̯t] | kiegyensúlyozottság [~ot, ~a]főnév megfontoltság [~ot, ~a]főnév |
die Abgelegenheit Substantiv | vminek félreeső voltakifejezés |
ableiten [leitete ab; hat abgeleitet] Verb [ˈapˌlaɪ̯tn̩] | levezet◼◼◼ige levon◼◼◼ige elvezet◼◼◻ige eltérít◼◻◻ige elterel◼◻◻ige |
die Abgemessenheit Substantiv | kimértség [~et, ~e]főnév pontosság [~ot, ~a]főnév szabályosság [~ot, ~a]főnév |